Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A várat minden bizonnyal a tatárjárás után, az itt birtokos Csák nemzetség Dudary ágának valamelyik tagja építhette, tőlük 1287 körül a Trencsényi-ágbeli II. István vette meg.

Ez kiderül egy 1323-ban kelt oklevélből, melyben az egyezkedő Csák család tagjai, Márk fia István fiai: Péter és István azt állították, hogy atyjuk, István, testvéreitő,l Sándortól és Konrádtól, Prózáz fia Gerváztól és Dienes fia Sándortól , mint testvérei fiaitól vette meg Csókakő hegyét, az alatt levő faluval és a Csőkakő nyugati oldalán álló várral. Ekkor "Mons et Castrum Chokakew" alakban szerepelt.

Azt, hogy a vár 1299-ben ,már állt, bizonyítja az az oklevél amelyet István alországbíró az év szeptember 1-én a vár alatt "Datum subtus Castrum Chokaku" állított ki.

Károly Róbert király 1326-ban a Csák nembeli István fiaitól Pétertől és Istvántól csereképpen vette át "Chokaku, Keztes, Batorku, Cheznek" várakat, a hozzájuk tartozó birtokokkal.

Csőkakő vára 1430-ig maradt királyi vár, amikor is Zsigmond Rozgonyi István temesi ispánnak adományozta. Újlaki Miklós 1445-ben a várat elfoglalta, de már 1447-ben a néhai Rozgonyi János tárnokmester fiai János és Rajnáld a székesfehérvári káptalan előtt kötöttek egyezséget, amely szerint Csókakő Jánosé lett.

Mátyás király 1470-ben kelt oklevelével Rozgonyi János országbírót és rokonait megerősítette Csókakő és Vitány várak birtokában. E család kihalta után II. Ulászló parancsára a fejérvári káptalan 1508-ban Kanizsai Györgyöt és fiát, Lászlót iktatja be e várak birtokába. Ebben az oklevélben van említve, hogy Kanizsai György Csókakő és Vitány birtokához - amelyek a néhai Egerváry László fia Istvánné voltak - a fejérvári keresztesek előtt kötött örökösödési szerződés alapján jutott.

Egerváry László horvát, tót és dalmát bán halála után, 1511-ben Csókakő II. Ulászló király, hű szolgálataikért, gergelylaki Buzlai Mózes királyi ajtónállónak és fiának Lászlónak, valamint ezek örököseinek adományozta. A Kanizsai család fiúágon való kihalta után János király 1532-ben Kanizsai Orsolyát fiúsította, és így házasság révén a Nádasdy család birtokába jutott, más birtokokkal együtt Csókakő vára is. Egy 1536-ban kelt oklevél szerint Laki Bakith Pál kezén volt, aki valószínűleg Szapolyai Jánostól kapta, de rövid idő után ismét Nádasdy Tamásé lett, kinek halála után, 1562-ben Nádasdy Ferenc örökölte.

A várat a török 1544-ben foglalta el, de 1566-ban Salm császári vezér visszavette. Bár őrséget hagyott benne, rövid idő után ismét a török birtokába került, és megszállva tartották egészen 1598-ig, amikor Schwarzenberg, Pálffi, valamint Nádasdy Ferenc egyesített serege szabadította fel. 1602-ben ismét a töröké, véglegesen csak 1686-ban, Buda felszabadítása után került magyar kézre.

Nádasdy Ferenc részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért halálra ítélték, 1671 április 30-án Bécsben lefejezték és összes birtokait, köztük Csókakő várát is a kincstár elvette.

I. Lipót király 1678-ban kelt okirata szerint Csókakő várát és uradalmát 15 000 forintért Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta, aki az 1688-ban kelt végrendeletével az esztergomi Szent Ferenc-rendiekre hagyta. Valószínű, hogy ezt nem engedélyeztek, mert 1691-ben I. Lipót, báró Hochburg János főhadiszállítónak és örököseinek adta 60 000 rénes forintért, birtokukba 1692-ben őket be is iktatták.

Csókakő várának hadi jelentősége ezután már megszűnt. Később tornyába villám csapott, és miután az 1800-as évek elején birtokosa, a gróf Lamberg család a vár fenntartásával nem törődött, pusztulásnak indult.