Csehvár
A Börzsöny-hegység keleti szélén, Diósjenő nyugati vége felett 2 km-re emelkedik a körben meredek oldalú Csehvár hegye (tszf. magassága 523 m), mely csak északnyugati irányban csatlakozik a szomszédos Vörös-kő nevű hegycsoporthoz egy mélyebben fekvő nyereg révén.
A vár 32 × 18 m átmérőjű központi platójának alakja ovális, itt több bolygatás nyoma látszik, különösen feltűnő a délnyugati szélén egy nagygödör. A plató területének szélén élesen levágott perem követhető körbe, földsánc, vagy álló körítő fal nyoma a felszínen nem látszik, itt csak kő-, tégla- és habarcstörmelék található középkori cserepekkel.
Keleti szélébe egy 7-8 m széles leszakadás mélyed, amelynek alsó végétől kissé lejtő, keskeny terasz indul a hegyoldalba, dél irányába, de ez a déli oldalban már fokozatosan eltűnik. Valószínű, hogy ez volt a feljáró út a vár központi részébe és ez esetben a keleti oldal leszakadt része lehetett a vár bejárata.
A központi plató alatt mintegy 10-15 m-el alacsonyabb szinten földsánc fogja körül a várat, melynek belső magassága 0,5-1 m körül váltakozik, külső oldala a rendkívül meredek hegyoldalban folytatódik. Nyugat felé, a hegynyereg irányában egy 10 m széles nyílás jelzi az egykori átjárót. Ennek közelében az északnyugati oldalon is található egy hasonló méretű nyílás, de ez a meredek hegyoldal felé nyílik. A sáncon kívül, a bejárat előtt két bizonytalan eredetű rövid terasz figyelhető meg. A sánccal bezárt terület legnagyobb átmérője 110 m.
A vár a szak- és népszerűsítő irodalomban a 19. század elejeóta gyakran szerepel. Először 1826-ban, majd 1851-ben említik. 1889-ben Könyöki József szerepeltette az általa felmért várak listájában, azonban rajzokat nem ismerünk tőle. Nagy Iván adatai szerint a huszita Akszanath emelt itt erődöt. Az 1930-as években Mikszáth Gyula foglalkozott a környék földrajzával, a Csehvár sáncát és a tetőn látható falmaradványokat is említi. A megye műemléki topográfi ájában Aggházy Mária foglalta öszsze a településre és a várra vonatkozó adatokat. Szerinte a várat a husziták építették.
Az 1950-es években Patay Pál járt a helyszínen, ahol 15. századi cserepeket talált. 1961-ben szerzőtársával, Gajzágó Aladárral a vár ismert történeti adatait is összegyűjtötte. 1964-ben Horváth István végzett szemrevételezést a vár területén. Gádor Judit 1967-ben vázlatosan felmérte és enneksorán a felszínen középkori kerámiát és épülettörmeléket figyelt meg.
Első szakszerű felmérését Sándorfi György végezte el az 1970-es években, Nováki Gyula közreműködésével. Az ekkor készült felmérési rajzot, a vár leírását és a történeti adatokat a börzsönyi várakat feldolgozó könyvükbenközölték. Nováki 1990-ben a várat, kissé részletesebben, újra felmérte a felesége segítségével. Ennek közlésére 1992-ben került sor.
Történelmi összefoglaló:
Jenő vára az írott forrásokban egy birtokcsere kapcsán merül fel először, amelyről csak jóval későbbi oklevélből értesülünk. IV. László (1272–1290) és III. András királyok 1282 és 1295 körüli privilégiumait a Torna megyei Szád várnak Jenő várért és Torna (Torna m.) birtokért történt elcseréléséről egy 1406. évi oklevél említi. A várat eszerint valószínűleg Tekes(Thekus) komáromi és sárosi ispán (1244 –1261) építtette, akinek fiaitól váltotta magához IV. László a fent említett csere útján.
Ez egyéb források alapján valószínűleg 1274 és 1277 között történhetett, s mindezt III. András király 1295 körül, majd I. Lajos is megerősítette. Később királyi vár volt, amelynek várnagyai 1295–1299 között ismertek. A várat ezt követően másfél évszázadig nem említik, feltehetően a 14. század elején elpusztulhatott. Diósjenő helység ezután királyi udvarnokfalu, amely 1389 előtt Mezőlaki Zámbó Miklósnál volt zálogban, majd nem sokkal 1389 után Szécsényi Simon szerezte meg a birtokot, így a közeli Hont megyei salgói uradalom tartozéka lett.
Később, 1437-től ezzel együtt a lévai Cseh család birtoka. Jenőn 1456-tól említenek ismét erődítményt a történeti források, immár fortalicium-ként, amikor azt Újlaki Miklós erdélyi vajda az országgyűlés határozata alapján 2200 forintért váltotta meg a cseh Peter Axamittól, majd ugyanezért az öszszegért ismét a lévai Cseheké lett.
1457-ben lévai Cseh László összes birtokával együtt Újlaki Miklósnak adta át. 1458-ban lévai Cseh László kártérítést vállalt a váci püspöknek azokért a károkért, amelyeket a várból familiárisai a püspök birtokán okoztak. Ugyanő 1459-ben Tarcai Jánosnak és Temesközi Bálintnak zálogosította el Jenő birtokát minden tartozékával. Temesközi a következő évben azért perli Lévait, mivel jenői castellumát nem őriztette megfelelően, s így a Nézsaiak cseh zsoldosokkal foglalták el, akik jelentős pusztítást végeztek a környező birtokokban.
Utoljára akkor szerepel a jenői fortalicium, amikor 1463 előtt lévai Cseh János annak felét a tartozékokkal együtt elzálogosította apósa, guti Ország Mihály nádor részére. Amikor 1470ben guti Ország Mihály és lévai Cseh János már az újabb zálogbirtokostól, zágorhidai Tárnok Jánostól perlik vissza Jenőt és egyéb birtokokat, már nem említik a várat.
Noha sem a Csehvár területén, sem a tőle északra, szintén Diósjnőhöz tartozó Kámor területén nem volt régészeti ásatás, az ismert adatok alapján több értelmezési lehetőséggel is számolhatunk. Lehetséges, hogy amíg az Árpád-kori Jenő vára a Kámor hegyen lévő erősséggel azonosítható, addig a településhez közelebb lévő Csehvárat inkább a 15. század közepén felbukkanó huszita erődítménnyel hozhatjuk kapcsolatba.
Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a Csehvár is egy Árpád-kori erősség „újrahasznosításának” köszönheti nevét. Mindezek megerősítése vagy cáfolata csak egy jövőbeli régészeti kutatástól várható.
Források:
Nováki Gyula, Sándorfi György, Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai - 1979, Akadémia Kiadó
Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig Magyarország várainak topográfiája 4. kötet
GPS: | É 47° 56.737 (47.945621) |
K 19° 0.763 (19.012712) |
Információk: Diósjenőt ÉNy-ra elhagyva a Királykút felé haladó erdei műúton, a behajtani tilos tábláig tudunk kocsival feljutni. Itt a tábla előtti részen lehet parkolni, vagy a Diósjenői Szabadidőpark parkolóját lehet választani.
Innen a "Piros" jelzésű túraösvényen, vagy a kevésbé kaptatós "Zöld" jelzésű túraútvonalon, kb. 40 perces közepes túrával érhetjük el a várat. A "Zöld" jelzésen haladva, a várhegy mellett a piros jelzésre térni, mert csak ez megy fel a várhoz.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.