Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„….Egy órai járásra a hegyekben, éppen Raholca vára fölött találhatók Óvár (Stari grad) romjai, melynek hosszan elnyúló falai szinte meghaladják az alsóbb, ruzsicai várét. Persze ennek a várnak régebbinek kell lennie, sőt a falainak jellege is teljesen eltér, és hiába is keresnénk benne olyan pazar lakóhelyiségeket, mint az alsóbb várban. Az idők által felőrölt falak alaprajza azt mutatja, hogy a várat négy részre osztották. A régi építők itt sem egyengették el a csupasz sziklákat, hanem az arra alkalmasakat felhasználták a falaik alapozásához. A várrom északról délnek nyújtózkodik: mind két végét különleges módon alakították a védelem fokozásához. A történészek semmit sem tudnak mondani erről az építményről….”

Mai állapot:

A turistaúton megközelíthető vár az előterében található sziklák megmászása után lenyűgöző képet mutat. A dél-észak irányban fekvő vár hosszában tekintélyes méretű (cca. 120 m ), míg kereszt irányban jóval keskenyebb (cca. 25 m ). A vár déli részén található sziklás felszínt is belefoglalták a védelembe, ami erős hasonlóságot mutat a magyarországi Drégely várának kapumegoldásával. A sziklaárkon áthaladva, egy kb. 4 méter magas, félköríves, sáncszerű halom tetejére juthatunk. A halomról letekintve találkozhatunk az első falmaradványokkal, melyek magassága a 6 métert is eléri. Itt egy ajtónyílást és egy lőrésszeru ablakot is megfigyelhetünk. Ezután, egy harántfal dombszerűen leomlott maradványain kell átkelnünk, hogy a vár középsőés nagy kiterjedésű udvarára juthassunk. Az udvart máig magas falak övezik. Ezután egy ajtószerű falkiomláson keresztül juthatunk az északi udvarba, melynek magasan álló, kívülről támpillérekkel megtámasztott nyugati falának tövében, két épületre, utaló süppedésre lelhetünk. Ezt az udvart északon egy kerektorony létezésére utaló, kb. 6 méter magas dombszerűég zárja. A toronydomb északi előterében egy kettős sánc található, mely a magyarországi Rékavár kerektornya előtti sáncokra hajaz. A hosszan elnyúló vár alapját alkotó várhegy északról, nyugatról és délről igen meredek, ám a keleti várfalat egy félholdszerű, kb. 5 méterrel mélyebben fekvő, kb. 15 méter széles tereplépcső, kíséri, mely a keleti peremén szintén igen meredeken zuhan alá. Ez a tereplépcső igen alkalmas volt egy külsővár elhelyezésére, jóllehet erődítésnek (se falaknak, se sáncoknak) nyoma sincs. A vár nyugati falát kívülről, tekintélyes méretű és gondosan kivitelezett támpillérekkel támasztották meg. A tekintélyes vastagságú és magasságú falak, valamint a modernebb erődítéselemek teljes hiánya miatt, a vár a 13. századra datálható. A várhoz kiépített felvezetőútnak nyomát sem találtam, de a mai terepalakulatok alapján feltételezhető, hogy a vár bejárata valahol délen, a sziklaárok környékén lehetett. A vár a maradványai alapján felkeresésre ajánlott, noha semmilyen történeti adattal nem rendelkezünk róla.

A várat bejárta: Szatanek József és Kósa Pál, 2005. 10. 09, akit az átadott is itt felhasznált képanyagért külön köszönet illet.

Forrás: 

Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, Zágráb, 1920.