Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BalatonboglárMagyarországSomogy vármegyeSomogy történelmi vármegye - Temető-domb

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2025.05.28.

Boglár (Balatonboglár) (plébánia) 

Méretek: 13,3x5,9 m, szentély: 4,6x4,6 m, falvastagság: 80-100 cm.  

A falu nevével, amely talán török nemzetség nevet rejt magában, először a Tihanyi alapítólevélben találkozunk, amelynek birtokában maradt az egész középkoron keresztül. A 14. század végén írott és 1092-re hamisított oklevél kikötőjével együtt említi. 1221-ben a veszprémi káptalan bizonyságlevelében Szt. György tiszteletére szentelt egyháza szerepel. A pápai tizedjegyzékben a somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Márk 1333-ban 50 kis D, 1335-ben 3 garas tizedet fizetett. 1426-ból Pál nevű plébánosáról értesülünk.1614-ben Molart panasszal fordult a budai pasához, mivel a törökök itt palánkot építenek a puszta szentegyházból.

A lelőhelyen, a Várhegytől DNy-ra a Templomdomb K-i lejtőjén egy kb. 11x5,7 m-es templom sírokkal övezett alapfalait találták meg 1937-8-ban (Darnay Béla) IV. Béla és Károly Róbert korabeli pénzérmék, vasszögek, bronzgyűrű kíséretében. Az ásatás során apróköves, mészhabarcsba ágyazott alapokat, faragott köveket és római kori téglát észleltek a várfalszerűen kerített templom anyagában. A hitelesítő feltárás 1996. július 8-19. között történt meg Jankovich B. Dénes vezetésével; ekkor egy keletelt, egyenes szentélyzáródású templom kő- és téglaalapozása került elő. Az alapozást közvetlenül a mésztufa alapkőzetbe, kavicsos mészhabarcsba rakták. Falrészletek csak a D-i főfalnak a diadalívtől Ny-ra eső részén, illetve a szentély É-i oldalánál találhatók. A felszín ingadozása miatt a templom Ny-i felét 70 cm-rel mélyebben alapozták a szentélynél. Az egyik négyzetes alaprajzú karzattartó pillér maradványa is előkerült. Átépítésre utaló nyomot nem találtak, és járószintet sem sikerült rekonstruálni. Az ásatás során Zsigmond- és Mátyás-pénzek, vasszögek és Árpád-kori kerámia került elő. A templom a 12. században épülhetett egyenes szentélyzáródással, amelynek felmenő falai törtkőből lehettek. 

Forrás: M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

GPS: É 46° 46.591 (46.776524)
K 17° 39.531 (17.658844)

Információk: a templomrom és a Kék valamint a Vörös kápolna a Szent Erzsébet Emlékparkban kereshető fel, a Kápolna utcában.

Utolsó frissítés: 2025.05.28.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025