Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Marót - MorovićHorvátországHorvát-SzlavónországSzerém történelmi vármegye - Marót

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

„…Marót (Morovic) várát a Sztudva (Studva) és a Báza (Bosut) folyó összefolyásában építették fel, szabálytalan négyszög alakúra, melyet egy csatornával választottak el a településtol, ahogy az Weigel, 1699-es térképén lévo alaprajzból látható, aki a várat még egészben találta. Ez a vár is az osidok végén keletkezett: a prehisztorikus és a római leletek világosan beszélnek errol, sot a közeli Batrovacban, még egy neolitikus telep is fennmaradt. A vár láthatóan jelentos volt: Oláh Miklós propugnaculum Slavoniae nek nevezte. Ez volt a Gut-Keled nemzetség, Marótiaknak, vagy hivatalosabban, Maróthiaknak nevezett tagjainak a székhelye, sot az általuk uralt hatalmas horvátországi tulajdonaiknak is. Közülük különösen János emelkedett ki, aki, macsói bán és az atyai (Šarengrad) kolostor megalapítója volt. Miután a család kihalt, Mátyás király Marótot, fiának, Corvin Jánosnak adta, jóllehet, azt már a megelozokben, szentszávai Vladiszláv hercegnek adományozta. A várnak még ma is fönnmaradt némi köríto fala, amit igen jó minoségu téglából építettek: ezek a falak 2 méter vastagok voltak és támpillérekkel erosítették oket. Ennek a falakkal övezett helyiségnek közepén, még ma is áll egy plébánosi lakóépület…” (Ðuro Szabo: Sredovjecni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.).

Engel Pál adatai szerint: a ma Morovic néven szereplo s egy családnak is nevet adó település a Gútkeled nembeli Maróti család székhelye volt 1364-1476-ig, azaz egészen a család kihalásáig. A várat 1458, és 1504. között említették meg a leggyakrabban. A birtok ezután jogi viták tárgyát képezte, míg Corvin János meg nem kapta (1484-1505.).

Corvin halála után, özvegye révén, Brandenburgi Györgyé lett (1510-1515 közepéig). A jószág ezután az Újlakiak kezére került (1515 közepétol, 1525-ig), akik szintén kihalásukig bírták, hogy újból egy özvegy révén, Móré László birtokolja (1525-1529.). Az uradalom térsége ezután török hódoltság alá kerül. A településnek már 1380-ban is heti vásártartási joga volt, majd 1470-1484 között oppidumként említik meg, országos vásártartási joggal. 1570 körül már városi rangja van és a morovicsi nahije székhelye, hane adóbesorolással. A település plébániatemploma az 1332/1337-es pápai összeírásban a marchiai foesperességhez tartozott. A Szt. Máriának szentelt kolostornak és templomnak 1415-1496-ig társas-káptalani rangja volt.

Bovebbet:

Gere László: Várak a Szerémségben R. Šmit – D. Boškovic: Középkori várak a Vajdaságban

A vár mai állapota:

A Boszut és a Sztudva folyók összefolyásában található vár állapota megfelel a fenti tanulmányokban közölteknek. A vár területe magánkézben van, így bejárása csak a tulajdonos engedélyével lehetséges. Nekünk szerencsénk volt, s az engedélyt az épp otthon tartózkodó fiatal gazda jó szívvel megadta. A várudvar közepén, egy kb. 19. századi lakóépület áll, mely Ð. Szabo szerint, egykor a plébánosé volt. A megközelítoleg észak-dél tengelyu vár északi és keleti fala, még ma is kb. 6 méter magasságban áll, jóllehet a várudvar szintjén, már csak kerítéssé silányult részlete figyelheto meg (kb. 60 -120 cm magasságban). A vár északi sánca, a beépítettség miatt már nem látható, de a fokapuhoz vezeto út, egy kisebb árok-szeruségen halad át. Nagyon jó állapotúnak mondható a vár délkeleti sarkán található kettos támpillér, mely a várudvar déli részén található, újabb-kori lépcsozeten keresztül közelítheto meg. Ott jártunkkor, a gazda éppen a terület kitisztítását végezte. A vár nyugati oldalán, az egykori várfalakból mára már semmi sem maradt fenn, így ott csak egy mély tereplépcso figyelheto meg. A megmaradt falak tégából épültek.

A vár megközelítése:

Ezt a várat, egy nagyobb, Vajdaság várait érinto túra keretében, 2007. március 15-én látogattuk meg. Egy kelet szlavóniai várlátogatás során érdemes felkeresni, melynek utolsó horvátországi végállomása éppen Újlak (Ilok) vára lehet. Hogy a ma Morovic-nak, egykor Marótnak nevezett települést felkereshessük, eloször, Újlak (Ilok) városából, délnek kell haladnunk, majd egy határátlépés után (Sot) Šid városka irányába menjünk továbbra is déli irányba (az utunkba esik Berekszó/Berkasovo aljnövényzettel surun benott, ma Turski šeširnek nevezett vára is, ahol szintén érdemes megállnunk. Leírását lásd Berekszó váránál.). Šid városát a települést átmetszo foúton, délnek, Adaševci településének irányába hagyjuk el. A falu központjától számítva, még kb. 9 kilométer kell délnek mennünk, melynek során keresztezzük a Zágráb – Belgrád autópályát is. Utunk egészét, Šid településétol, egy észak-dél irányú vasúti pálya kíséri. Magára Morovic településére északról érünk, s szinte a települést jelzo helységnévtáblánál, egy külön fejezetben tárgyalt erődített templomot pillanthatunk meg (lásd: Marót erődítette temploma). a várhoz, a templomot elhagyva, a Boszut folyó mentén, a falu főteréig megyünk, majd itt jobbra, a Boszut folyón átívelő hídra hajtunk rá. A hídon átmenve, az első, balra forduló utcácskával szembeni parkolóhelyen leparkolva, a vár a tulajdonos engedélyével bejárható.

A helyet a fenti időpontban bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.

Forrás:

R. Šmit – D. Boškovic: Középkori várak a Vajdaságban 

Marót 


GPS: É 45° 0.409 (45.006821)
K 19° 13.054 (19.217562)

Ezt a várat, egy nagyobb, Vajdaság várait érintő túra keretében, 2007. március 15-én látogattuk meg. Egy kelet szlavóniai várlátogatás során érdemes felkeresni, melynek utolsó horvátországi végállomása éppen Újlak (Ilok) vára lehet. Hogy a ma Morović-nak, egykor Marótnak nevezett települést felkereshessük, először, Újlak (Ilok) városából, délnek kell haladnunk, majd egy határátlépés után (Sot) Šid városka irányába menjünk továbbra is déli irányba (az utunkba esik Berekszó/Berkasovo aljnövényzettel sűrűn benőtt, ma Turski šeširnek nevezett vára is, ahol szintén érdemes megállnunk. Leírását lásd Berekszó váránál.). Šid városát a települést átmetsző főúton, délnek, Adaševci településének irányába hagyjuk el. A falu központjától számítva, még kb. 9 kilométer kell délnek mennünk, melynek során keresztezzük a Zágráb – Belgrád autópályát is. Utunk egészét, Šid településétől, egy észak-dél irányú vasúti pálya kíséri. Magára Morović településére északról érünk, s szinte a települést jelző helységnévtáblánál, egy külön fejezetben tárgyalt erődített templomot pillanthatunk meg (lásd: Marót erődítette temploma). a várhoz, a templomot elhagyva, a Boszut folyó mentén, a falu főteréig megyünk, majd itt jobbra, a Boszut folyón átívelő hídra hajtunk rá. A hídon átmenve, az első, balra forduló utcácskával szembeni parkolóhelyen leparkolva, a vár a tulajdonos engedélyével bejárható.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció