Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Marót - Morović, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Szerém történelmi vármegye - Marót
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…Marót (Morovic) várát a Sztudva (Studva) és a Báza (Bosut) folyó összefolyásában építették fel, szabálytalan négyszög alakúra, melyet egy csatornával választottak el a településtol, ahogy az Weigel, 1699-es térképén lévo alaprajzból látható, aki a várat még egészben találta. Ez a vár is az osidok végén keletkezett: a prehisztorikus és a római leletek világosan beszélnek errol, sot a közeli Batrovacban, még egy neolitikus telep is fennmaradt. A vár láthatóan jelentos volt: Oláh Miklós propugnaculum Slavoniae nek nevezte. Ez volt a Gut-Keled nemzetség, Marótiaknak, vagy hivatalosabban, Maróthiaknak nevezett tagjainak a székhelye, sot az általuk uralt hatalmas horvátországi tulajdonaiknak is. Közülük különösen János emelkedett ki, aki, macsói bán és az atyai (Šarengrad) kolostor megalapítója volt. Miután a család kihalt, Mátyás király Marótot, fiának, Corvin Jánosnak adta, jóllehet, azt már a megelozokben, szentszávai Vladiszláv hercegnek adományozta. A várnak még ma is fönnmaradt némi köríto fala, amit igen jó minoségu téglából építettek: ezek a falak 2 méter vastagok voltak és támpillérekkel erosítették oket. Ennek a falakkal övezett helyiségnek közepén, még ma is áll egy plébánosi lakóépület…” (Ðuro Szabo: Sredovjecni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.).
Engel Pál adatai szerint: a ma Morovic néven szereplo s egy családnak is nevet adó település a Gútkeled nembeli Maróti család székhelye volt 1364-1476-ig, azaz egészen a család kihalásáig. A várat 1458, és 1504. között említették meg a leggyakrabban. A birtok ezután jogi viták tárgyát képezte, míg Corvin János meg nem kapta (1484-1505.).
Corvin halála után, özvegye révén, Brandenburgi Györgyé lett (1510-1515 közepéig). A jószág ezután az Újlakiak kezére került (1515 közepétol, 1525-ig), akik szintén kihalásukig bírták, hogy újból egy özvegy révén, Móré László birtokolja (1525-1529.). Az uradalom térsége ezután török hódoltság alá kerül. A településnek már 1380-ban is heti vásártartási joga volt, majd 1470-1484 között oppidumként említik meg, országos vásártartási joggal. 1570 körül már városi rangja van és a morovicsi nahije székhelye, hane adóbesorolással. A település plébániatemploma az 1332/1337-es pápai összeírásban a marchiai foesperességhez tartozott. A Szt. Máriának szentelt kolostornak és templomnak 1415-1496-ig társas-káptalani rangja volt.
Bovebbet:
Gere László: Várak a Szerémségben R. Šmit – D. Boškovic: Középkori várak a Vajdaságban
A vár mai állapota:
A Boszut és a Sztudva folyók összefolyásában található vár állapota megfelel a fenti tanulmányokban közölteknek. A vár területe magánkézben van, így bejárása csak a tulajdonos engedélyével lehetséges. Nekünk szerencsénk volt, s az engedélyt az épp otthon tartózkodó fiatal gazda jó szívvel megadta. A várudvar közepén, egy kb. 19. századi lakóépület áll, mely Ð. Szabo szerint, egykor a plébánosé volt. A megközelítoleg észak-dél tengelyu vár északi és keleti fala, még ma is kb. 6 méter magasságban áll, jóllehet a várudvar szintjén, már csak kerítéssé silányult részlete figyelheto meg (kb. 60 -120 cm magasságban). A vár északi sánca, a beépítettség miatt már nem látható, de a fokapuhoz vezeto út, egy kisebb árok-szeruségen halad át. Nagyon jó állapotúnak mondható a vár délkeleti sarkán található kettos támpillér, mely a várudvar déli részén található, újabb-kori lépcsozeten keresztül közelítheto meg. Ott jártunkkor, a gazda éppen a terület kitisztítását végezte. A vár nyugati oldalán, az egykori várfalakból mára már semmi sem maradt fenn, így ott csak egy mély tereplépcso figyelheto meg. A megmaradt falak tégából épültek.
A vár megközelítése:
Ezt a várat, egy nagyobb, Vajdaság várait érinto túra keretében, 2007. március 15-én látogattuk meg. Egy kelet szlavóniai várlátogatás során érdemes felkeresni, melynek utolsó horvátországi végállomása éppen Újlak (Ilok) vára lehet. Hogy a ma Morovic-nak, egykor Marótnak nevezett települést felkereshessük, eloször, Újlak (Ilok) városából, délnek kell haladnunk, majd egy határátlépés után (Sot) Šid városka irányába menjünk továbbra is déli irányba (az utunkba esik Berekszó/Berkasovo aljnövényzettel surun benott, ma Turski šeširnek nevezett vára is, ahol szintén érdemes megállnunk. Leírását lásd Berekszó váránál.). Šid városát a települést átmetszo foúton, délnek, Adaševci településének irányába hagyjuk el. A falu központjától számítva, még kb. 9 kilométer kell délnek mennünk, melynek során keresztezzük a Zágráb – Belgrád autópályát is. Utunk egészét, Šid településétol, egy észak-dél irányú vasúti pálya kíséri. Magára Morovic településére északról érünk, s szinte a települést jelzo helységnévtáblánál, egy külön fejezetben tárgyalt erődített templomot pillanthatunk meg (lásd: Marót erődítette temploma). a várhoz, a templomot elhagyva, a Boszut folyó mentén, a falu főteréig megyünk, majd itt jobbra, a Boszut folyón átívelő hídra hajtunk rá. A hídon átmenve, az első, balra forduló utcácskával szembeni parkolóhelyen leparkolva, a vár a tulajdonos engedélyével bejárható.
A helyet a fenti időpontban bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.
Forrás:
R. Šmit – D. Boškovic: Középkori várak a Vajdaságban
Marót
GPS: | É 45° 0.409 (45.006821) |
K 19° 13.054 (19.217562) |
Ezt a várat, egy nagyobb, Vajdaság várait érintő túra keretében, 2007. március 15-én látogattuk meg. Egy kelet szlavóniai várlátogatás során érdemes felkeresni, melynek utolsó horvátországi végállomása éppen Újlak (Ilok) vára lehet. Hogy a ma Morović-nak, egykor Marótnak nevezett települést felkereshessük, először, Újlak (Ilok) városából, délnek kell haladnunk, majd egy határátlépés után (Sot) Šid városka irányába menjünk továbbra is déli irányba (az utunkba esik Berekszó/Berkasovo aljnövényzettel sűrűn benőtt, ma Turski šeširnek nevezett vára is, ahol szintén érdemes megállnunk. Leírását lásd Berekszó váránál.). Šid városát a települést átmetsző főúton, délnek, Adaševci településének irányába hagyjuk el. A falu központjától számítva, még kb. 9 kilométer kell délnek mennünk, melynek során keresztezzük a Zágráb – Belgrád autópályát is. Utunk egészét, Šid településétől, egy észak-dél irányú vasúti pálya kíséri. Magára Morović településére északról érünk, s szinte a települést jelző helységnévtáblánál, egy külön fejezetben tárgyalt erődített templomot pillanthatunk meg (lásd: Marót erődítette temploma). a várhoz, a templomot elhagyva, a Boszut folyó mentén, a falu főteréig megyünk, majd itt jobbra, a Boszut folyón átívelő hídra hajtunk rá. A hídon átmenve, az első, balra forduló utcácskával szembeni parkolóhelyen leparkolva, a vár a tulajdonos engedélyével bejárható.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.