Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rudolf Šmit szerint: Titel – Titel – (Titel, Titul, Tytil). A várat egy arra alkalmas helyen építették fel a XIII. század közepén és később is gyakran bővítgették, újították. Bakócz Tamás káptalan tekintettel a mind nagyobb veszélyre, felismeri Titel jelentőségét, megnagyobbította és megerősítette a várat. A török 1526. március havában foglalta el, akik urai maradtak egészen 1688-ig. A karlócai béke után a várat oly mértékben megrongálták, hogy alaprajzi elrendezését csak ásatással lehetne tisztázni [45]. A bécsi hadilevéltárban találtunk egy alaprajzot Titelről, 1692-ből vagy 1693-ból. Mellette egy, a titeli várat ábrázoló 1697-ből származó látképet, melyen a belgrádi pasa általi 1695-ös felgyújtás utáni állapot látható.

Megjegyzés: A katonai határőrvidék megalapítása után, a titeli várban székelt a titeli sajkások zászlóalja (sJz).

[45] 45. Borovszky S. : Bács-Bodrog vármegye II. 164. oldal.

Engel Pál adatai szerint: A vár s birtoka a titeli prépostság tulajdonában volt (1505.). A várhoz tartozó település, civitas-i (egyházi) jogokkal (1480.) rendelkezett, majd oppidumként említődik meg (1504.), s mint ilyen, heti piac megtartására is jogosult volt. A hódoltság alatt is városi ranggal bírt (1578.). Ekkoriban háne adóbesorolással, a titeli nahije székhelye volt. A településen egy társas káptalan is működött, amit 1093-1526-ig említettek.

A vár mai állapota:

A Béga folyó tiszai torkolata fölé emelkedő várhegyen található romokról nem sok minden mondható el, tekintve, hogy ha vannak is romok, azok a föld alatt rejtőznek, így alaprajzi formája sem állapítható meg, sőt a karlsruhei levéltárban található alaprajzi forma sem azonosítható be. A felszíni nyomok alapján, azonban annyi megállapítható, hogy a középkori vár, a várhegy déli, legalacsonyabb pontján állt, melynek három oldala a meredeksége miatt, szinte támadhatatlan volt. Ezen a helyen jelenleg, egy átjátszó-adó tornya, valamint egy kisebb, erősen romos állapotú pravoszláv kápolna látható. A kápolna északi előterében, ásatásra utaló beásások és némi faltöredékek találhatók. A várhegy eme, legmélyebb részén fekvő középkori várat, egy árok választotta el az északi rész nagy kiterjedésű platójától. Itt is találhatók némi, értelmezhetetlen falmaradványok. Az északi plató keleti oldalát egy majd függőleges esésű, löszpartfal határolja, míg a nyugati oldalon egy, mára már meglehetősen lepusztult sáncvonulat található. A sánc nyoma északon is megfigyelhető, sőt itt akár kettősnek is mondható. Ha igaz, hogy északon a sánc kettős volt, akkor a sánc, a plató legészakibb részén, egy természetes, szakadékszerű árok déli partján haladhatott el, a keleti meredek folyópartig. A plató nyugati és északi szélén egy nagy kiterjedésű, jelenleg is használt temető található. A titeli várhegy a III. katonai felmérés vonatkozó térképszelvényén mint Alte Schanze szerepel, s a szelvény által ábrázolt terepalakulatok, ma is jól végigkísérhetők.

A várhelyet bejárta 2007. március 16-án: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.

A várhegy megközelítése:

Maga Titel települése a beszerezhető térképek alapján igen könnyen felkereshető. A várhegyre, tekintettel az ott található adótoronyra, illetve a temetőre, egy jó minőségű, de meredek út vezet fel, mely a település magjában található templom keleti oldaláról nyílik. A várhegy legdélibb részéhez érve leparkolhatunk, majd a várhely könnyedén bejárható és fényképezhető. Ha magáról a várhegyről kívánunk jó képeket készíteni, akkor a délelőtti időpont javasolt, hisz a várhegy a Tisza túloldaláról ebben az időpontban jó idő esetén, napfényben fürdik.

/Szatanek József/