Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Battyán, vár

Részlet Bogoly János: Kövekbe zárt régmúlt című munkájából:

Battán a Bodrogköz északkeleti csücskében fekszik, egykor közrezárták a Latorca és a Tice vizei. A 14. századnál korábbi létéről nincs tudomásunk. A legkorábbi okirat Bathian néven említi a települést. Első név szerint ismert birtokosa Beche ispán volt. A 1300 – as évek első felében a Bacskai és a Battyáni családok osztozkodnak rajta, bár nem mindig békésen. Úgy tűnik, az utóbbi család volt a legbefolyásosabb a század második felében.

A 15. század elejétől a Pány család birtokolta. A 16. század közepén egy része a Magyiaké és a Tárkányiaké. Az utóbbi nemzetség ettől kezdve – csak néha osztozkodva másokkal – fő birtokosa maradt egészen a 18. század végéig. E család István nevű tagja 1648-1650 között várkastélyt is építtetett (amely később kastéllyá alakítva fennmaradt 1967 – ig, amikorra a nemtörődömség következtében megsemmisült). 1698 – ban a Sennyeyek szerezték meg a községet, akik urai voltak egészen a 19. századig.

Az írott források szerint 1648-1650 körül Tárkányi István és felesége Szegedy Zsófia várkastély épített, állítólag egy régebbi vár helyén. A régebbi vár meglétére egy korabeli forrás is utal: 1560-ban Bocskay Miklós Battyánban Székely Antalt a kastély építésétől eltiltotta. 1674-ben Tárkányi István özvegye, Semsey Katalin kéri, hogy „a bottyáni jószágot „avagy kastély-t a Kamara ne foglalja le, mert nem az övé a jószág, hanem leányaié,...amikoron azon Rebellio tamadott, megh egy lovast sem praestaltam, Rebellisektül... is mindenképen őriztem s oltalmaztam magamot, méghis abba estem, az mit kerültem.”

Ugyanebben az évben részletes leltár Tárkányiné Semsey Katalin jószágairól („Castellum Botyany”): kapuépítmény híddal, tömlöc, tömlöctartó szobája, előtér, fűthető szobák, várnagy szobája, több lakószoba („cubiculum”), nagyterem („Palatium majus”), sarokszoba aranyozott menyezettel, bútorok, festmények (a császár és császárnő képmása), másik szoba, gazdagon felszerelt kápolna és még néhány lakóhelység.

További leírás: hidas kapuépítménye volt, említik a lakószobáit, nagytermét, a sarokszoba aranyozott mennyezetét, a bútorokat, festményeket, a kápolnát, az ebédlőházat, a várnagy szobáját, a tömlöcöt. 1679-ből részletes latin nyelvű összeírás tájékoztat állapotáról. A Rákóczi szabadságharc idején kétszer is lerombolták – 1706- és 1711-ben. Ezek után csak a keleti oldala maradt meg.

Három évtizeddel később keletkezett a további leírás a várkastélyról: A négyszög alakú botyáni kastélya falu déli szegletében van. A kastély a faluval együtt a Sennyeiek tulajdona. Egykor a Tárkányi családé volt. Azok kihalásával a Sennyei báróké lett, akik közül ma Imre a kastély fénye. A kastély észak felé néző részét ebben az esztendőben eléggé takaros, divatos tornácokkal látta el. A déli részt még tataroznia kell. A falu többi részén régen épült telkes házak vannak. A Kápolna a keleti szegletben van, kereszt ékesíti, tiszta. Belseje csupa festmény és felirat. Néhány évvel később- 1740 tájékán – állítólag barokk stílusban átépítik a megmaradt keleti oldalt. Ennek egy kicsit ellentmond, hogy a katonai térképészek nem találhattak valami fényes állapotban levő építményt: "az öreg vár". A 19. század második felében az eredetileg négyszög alakú várkastélynak csupán egy része volt lakható.

A községnek legkorábbi említése a 13. században történik, majd a 14. században már a Battyányi család birta,. Később Tárkányi Család a birtokosa. A 17. század közepén épült fel a neégyszög alaprajzú, körül sánczolt kastély. 1899-be a romos három oldalt lerombolták és csak egy traktus újítottak meg. Ekkor már Sennyei birtok. A kastély a második világháborúban károkat szenvedett, majd mezőgazdasági terményraktárként használták és a 20. század 60-éveinek végén teljesen elpusztult.

Legutóbbi formájában kétemeletes téglalap alapú épület volt, saroktornyokkal –az egyikben kápolna volt, boltíves menyezettel és 1646-ból származó epitaffal.

A községben egy másik úrilakról is van tudomásunk: Az 1670/80-as években említik itt Bocskai István fából épült, romos kúriáját, amelynek értéke - tartozékaival együtt - 1300 forint

Forrás: Bogoly János: Kövekbe zárt régmúlt

Jelenlegi állapot: Az elpusztult várkastély épen maradt árkai a polgármesteri hivatal közelében, a labdarúgó pálya melletti parkban találhatók, területe szabadon bejárható. A 2004 késő őszi bejárás óta eltelt közel húsz esztendőt követően, 2023 tavaszán csak a központi plató területe volt némileg rendezett, az egykori erődítés árkai javarész fákkal, bokrokkal és magas gazzal voltak láthatóak.