Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Geletnek - Dóczy várkastély

Bars vármegye monográfiája szerint: "1483-ban már Kálnai László barsi főispán a földesura ... 1494-ben már mint várost találjuk említve és mint mezőváros szerepel még 1637-ben is. Ez időből való pecsétnyomóját a községházán őrzik. A Kálnaiak után a Dóczyak birtokába került, kik itt erős várkastélyt is építtettek, melyet Thököly Imre is vívott és részben le is rombolt. 1663-ban a török pusztította el a községet. Azután a kir. kincstár birtokába került és maig is az a tulajdonosa. A Dóczy-féle várkastélyt később – alakját meghagyva – restaurálták."

Könyöki József műemlékfelmérése szerint: "A falu éjszaki végén áll a geletneki vár. Ennek keleti oldala kis plateaut képez, a többi három oldala lejtős. Éjszaki részén foly a Garam vize, melyből a vár nyugati része felé egy ág folyik, mely a falú végén a Garammal ismét egyesül. A vár udvar fala kőből faragott lőrésekkel és gyilokjárdával van ellátva. A szobák alatt dongaboltozatú pinczék vannak. Az ajtó és ablakbéletek elhordattak, a falak azonban oly jó karban vannak, hogy a kincstár szándéka a várat erdészlakká átalakítani.- A kőnem melyből a vár épült: Mésztuff, édesvisi quarz és játpopal. Geletnek a Revistyei uradalomhoz tartozik, Dóczy család birtoka volt. Tököli pusztította el." Forrás: AZ ÖRÖKSÉG HAGYOMÁNYOZÁSA KÖNYOKI JÓZSEF MŰEMLÉKFELMÉRÉSE 1869-1890 - ÖSSZEÁLLÍTOTTA VÁLINÉ POGÁNY JOLÁN - ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELMI HIVATAL BUDAPEST 2000