Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zsidóvár

Sági Károly szerint a Zsidóvár a zalacsányi végvár tartozéka lehetett, amely a Török-kori vártól észak-nyugatra helyezkedő, kiugró dombfokon épült. A kör alakú, árokkal övezett tarisznyavár feladata a zalavölgyi út és a Nagykapornak felé vezető leágazás ellenőrzése lehetett.

Vándor László véleménye ezzel szemben lényegesen korábbra teszi az építését. Szerinte a Hahót nemzetség Buzád ágának valamelyik családtagja építette, miután Csáktornyát elvesztették. I. Csák utódai 1270-72 körül telepedtek át ide.

A vár formája és mérete, mindkét elképzelésbe illeszthető. Mivel a várban feltárás még nem zajlott, így a feltevések igazolását a vár korára, csak ásatással lehet majd tisztázni. A várat napjainkban erdővel sűrűn benőtt területen találjuk. Árkon belüli platóján szilárd építmény nyomát nem lehet észlelni.

Csány település első ízben 1019-ben szerepel, amikor I. István király ,,Chan" mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Az 1334. augusztus 28-án kelt oklevélben Károly Róbert király a magvaszakadt Herránth fiának Péternek birtokát a Zala vize mellett ,,juxta fluvium Zala inter villas Chan et Medzeth in dicto comitatu Zaladiensi", Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta.

A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a 14. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben már mint annak birtokosa szerepel. Mátyás király 1475-ben erősítette meg a családot a falu birtokában.

A zalacsányi Török-kori vár és közelében elhelyezkedő Zsidóvár is a Nagykanizsa visszafoglalását (1690) követő időben pusztulhatott el, mikor a török veszély elhárultával jelentőségüket vesztették.

Forrás:

Sági Károly.: A zalacsányi törökkori várak (Zalaegerszeg 1960, A Göcseji Múzeum Közleményei 8. szám)