Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A PETERDI REFORMÁTUS TEMPLOM

A legkorábbi templom (3. ábra) egyhajós, íves szentélyzáródású épület volt, hajójának belmérete 4,3 x 5,7 m, déli fala 83 cm vastag, a később lebontott nyugati fal vastagságára pedig 81 cm adódik. Az épület egykori teljes hossza kb. 10 m-re tehető.

A korai épületet feltehetően a 13. században a rádpusztai, a kosztolányi és a bala-toncsicsói templomhoz hasonló módon nyugat felé kibővítették. Akárcsak a korai épületrészt, a toldalékot is téglából építették, amelyet jellegzetes, sárgás habarcsba raktak. Az északi fal külső oldalán feltárt 88 cm széles alapozásmaradvány habarcsának tanúsága szerint ekkor épült a két. később lebontott támpillér a korai épületrész és a bővítmény csatlakozásához.

A korai épülethez képest széles, 5,4 x 5,5 m-es belméretű, toronnyal kombinált toldalék nyugati részét foglalja el a 88 x 88 cm-es pillérekre támaszkodó karzat, amely a homlokívek és a boltindítások maradványainak tanúsága szerint a földszinten három keresztboltozatos szakaszból állott. A felső szinten csak a toronyalj boltozott. Minthogy a karzatfeljáró nyomát sem kívül, sem belül, az északi fal mellett nem találtuk, feltételezzük, hogy azt az egyik szélső boltszakasz áttörésével alakították ki, akárcsak a ma is meglévőt. Karzatmellvédnek nincs nyoma. A vakolaton lévő hiányokból ennek egykori létére nem lehet következtetni. Míg a bővítmény nyugati és északi oldala teljesen zárt volt, a déli homlokzaton oromzatos, csúcsán valószínűleg kereszttel díszített, a csarodaira és a nagyharsányira emlékeztető kapu és a koraiaknál hoszszabb, félkörívvel záródó ablak nyílott. Az ajtónak csak a később eltávolított kerete lehetett kőből, egyébként téglából alakították ki. A hozzá tartozó járószint - amint ezt az egykori küszöbe előtt feltárt téglasor mutatja -, kb. 40 cm-rel húzódott a mai alatt. Ajtólapja, a karzat déli árkádján lévő bemélyedés alapján, jobbra, befelé nyílott. Az új épületrész belső falaira felületkövető, érdes vakolat került, amelynek színe ma vörösbarna. A külső vakolatról keveset tudni, a kutatás megkezdése előtt leverték. Annyi bizonyos, hogy a külső falfelület festett volt, a kifestés kevés töredékét ugyanis az előcsarnok fedélszéke által takart falfelületen megtaláltuk.

A fent leírt formában állt a templom, amikor a 14. századi tizedjegyzékekben először említik a falut, illetve papját, Jánost, aki 1332-ben 40, 1333-ban 30 és 18, 1334-ben pedig 1 garast, továbbá 1335-ben 25 báni dénárt fizetett.4 A 15. században mindössze néhányszor fordul elő írott forrásban a falu neve. Kérdés, e Peterd neve szerepcl-e predikátumként Newna-i Trutul Miklós Fcyrthow birtokán alkalmazott officialisa, Peterd-i Pál fia János, valamint Pcterd-i Jakab fia János nevében abban az 1413-as oklevélben, amely szerint Peterd-i Pál fia János Peterd-i Jakab fia János és mások útján olyan oklevelet eszközölt ki a megyétől, amely szerint a Feyerthow-i népek egy malomnak alkalmas hajót a Maroth-i János Walpo nevű birtokán lévő vámhelyen minden ráfizetés nélkül vihetnek át.5 1428-ban egy birtokfoglalási per kapcsán kiállított oklevélben a megyei nemesek sorában Peterdi Pál fia Andrást is felsorolják.6 Talán az ő elődeik építették a peterdi templomot. 1453-as, 1542-es, 155l-es, 1559-es és 1564-es adatok7 szerint a pécsi káptalan volt (rész?)birtokosa a településnek. 1542-ben 8, 1557-ben 4, 1564-ben pedig 2 porta adózott részükre. Az 1554-es török adóösszeírás 21, az 1565-ös pedig 18 adózót rögzít a pécsi nahijébe tartozó faluban.8 A török hódoltság korában Pathai P. Sámuel református püspök szerint már népes gyülekezet volt itt, amely a középkori templomot is birtokába vette.9 Az 1817-es Canonica Visitatio mint hagyományt említi, hogy a török Pécsre akarta szállítani a templom köveit - az egész téglából épült -, de az itt lakó Bán família visszaváltotta.10 A Canonica Visitatio szerint hasonlóképpen váltották meg a lakosok a sellyei és a harsányi templomot is, amikor a török Szigetvárt építtetvén minden kőtemplomot lebontatott.

A templom nagy, újkori átépítéséről az 1817-es Canonica Visitatio is megemlékezik. Eszerint 1768-ban a peterdiek kérvényezték a vármegyén, hogy a romlásnak indult tornyot a templommal együtt megújíthassák. A vármegyei deputátusok ezt engedélyezték is, azzal a kikötéssel, hogy a torony a korábbi, tehát a középkori formára készüljön el. A peterdiek ennek szellemében lebontották a régi tornyot és újat építettek. A középkoriaktól határozottan különböző, sárgás, morzsolódó, mészszemcsék nélküli habarcs alapján a toronyépítéssel egyidőben húzták fel a ma is meglévő, kissé suta, íves oromzatot a nyugati homlokzatra is átforduló főpárkánnyal együtt, minthogy a régi oromzatot egészen eddig visszabontották. A torony - ezt a középkori vakolatnak a megmaradt toronycsonkon látható megszakadása is jelzi -észak-déli irányban kb. 5-5 cmrel keskenyebb lett, de „szabályos" román stílusban készült el (9. ábra). Farkasfogakkal és fogrovatokkal díszített ablakait három szinten törték át ablakokkal, az alsón egyegy, meglehetősen hosszú résablakot, a felsőkön oldalanként kettős ablakokat nyitottak. ... Mindazonáltal a peterdi templom e toronyátépítésnek köszönhetően azon emlékek számát gyarapítja, amelyeket középkori formában újítottak fel a 17—18. században.

Ugyanekkor alakították át a karzat alját is. Lebontották a keresztboltozatokat és egy dongaboltozat épült helyettük. Ekkor nyitották a viszonylag keskeny nyugati ajtót és valószínűleg a kis, nyugati ablakot is. A Canonica Visitatio szerint ekkor toldották meg a templomot 3 öllel keleti irányban. Ehhez lebontották az Árpád-kori templom apszisát, sőt alapozásának jelentős részét is kiszedték. A középkori ablakokat befalazták és nagy, 115 cm széles barokk ablakokat, valamint a keleti oldalon egy körablakot nyitottak.

A pénztárkönyveknek köszönhetően a 19-20. századból igen sok javítgatásról maradt fenn adat.

Balázsik Tamás - A PETERDI REFORMÁTUS TEMPLOM