Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagykeszi templomrom

Az MRT-ben található: A községtől DK-re, a Marcal (Nádtó) patak jobb partján, a Pusztaszentegyházi-dűlőben ma is áll Nagykeszi falu templomának romja.... Tornya védelmi jellegű, földszintje ablaktalan, a felsőb emeleteken lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegre mutat az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről lehet bejutni.... A templom megközelítően kör alakú kerítőfalának nyomai ma is jól kivehetők. Átmérője kb. 30 m. Felszíni anyagot nem lehet gyűjteni (Bakay-Sági-Füzes, 1966) A román templom feltétlen Árpád-kori eredetű, a XII-XIII. században épülhetett.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A magyar honfoglaló Keszi törzsnévböl képzett Nagykeszi falut oklevélben 1230-ban említik először.' Egy 1346-ban keltezett oklevél alapján arra következtettek, hogy temploma Szent Péter tiszteletére volt szentelve. Nagykeszi falu 1421-ben, 1458-ban és 1474-ben Szentkirálykeszi néven fordul elő, s a 16. századi adóösszeírásokban is így említik. 1548-ban már puszta községként említik. A falu a környék többi településéhez hasonlóan, a török terjeszkedése és pusztítása következtében elnéptelenedett és nagy részében el is pusztulhatott. A század második felében valószínűleg csak részbeni újratelepülésére került sor; erre utal, hogy 1588-ban és 1594-ben újból említik. 

Nagykeszi falu a régi térképek egy részén is rajta van. Tomasich János 1792-ben Zala megyéről megjelent térképe Gyepű falutól DK-re a patak (a Marcal, mai nevén Nádtó-patak) mellett romos templommal (rudera capellarum) elpusztult falunak (praedium) jelöli. Ezt a területet ennél kissé részletesebben ábrázolja Lipszky János 1806-ban megjelent atlasza is Gyepű falutól DK-re, a patak K-i oldalán találjuk Nagykeszit, s ettől kissé D-ebbre a patak másik oldalán Kiskeszit. 

Nagykeszi templomának romja a földhát széle közelében áll; a felszín ettől Ny-ra a Nádtó-patak felé lejt. Tornya csaknem ép, s a hajó falai is jórészt magasan állnak. A szentélynek csak a hajóhoz csatlakozó fala látszik a felszínen. Pontos alaprajzának elkészítéséhez egyenes záródású szentélyének mindkét sarkát feltárták.

A templomot részletesebben Török László írta le, s megállapításait itt idézzük: ,,A templom a magyar kegyúri karzatos templomok csoportjába tartozik. Tornya védelmi jellegű, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteken lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegre mutat az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzott. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről leheteti bejutni. A karzatra a hajóból falépcső vezethetett. A torony földszintjének gerendás, első és második emeletének dongaboltozatos födémé volt. Az egyenes záródású szentény hossza 3,1 m, szélessége 2,8 m. A hajó hoszszúsága 5,1 m, szélessége 4,5 m. A hajónak D felé három rézsűs ablaka volt. A torony a főtengelytől északabbra tolódott, a bejárat így kerülhetett ugyancsak a Ny-i oldalra. A templom megközelítően kör alakú körítőfalának nyomai ma is jól kivehetők. Átmérője kb. 30 m. 

A templom nagyjából kör alakú körítöfalát az É—ÉK-i és a Ny-i oldalán kutatóárokkal vizsgálták. A falmaradvány vastagsága 0,6 m, alapozásából a gyepes felszín alatt csak a legalsó kősorok maradtak meg. 

Építési idejének pontosabb meghatározásához kevés adattal rendelkezünk. Faragványos részletek a fennálló maradványon nincsenek, de valószínüleg eredetileg sem voltak. Alaprajza, a templomhajónak a toronnyal egyidejű építése arra utal, hogy nem a legrégebbi falusi templomokhoz tartozott. A Balaton-felvidék hasonló alaprajzú, egyenes szentélyzáródású és a hajóval nagyjából egyidejűleg épített tornyú falusi templomaival összehasonlítva s ezek korát figyelembe véve, a nagykeszi templomot a 13. század második negyedére keltezhetjük. 

Forrás: Holl Imre–Parádi Nándor: Nagykeszi középkori falu kutatása