Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szászpelsőc, őrtorony

Korponától ÉK-re, 9 km-re találjuk Szászpelsőc (Sása) települést. A község középkori eredetű templomától DNy-ra állt valaha egy körülárkolt régi torony, mely még azokból az időkből származott, mikor a török rablóportyák állandó veszélyt jelentettek ezen a vidéken.

Miután a törökök 1552-ben elfoglalták Hont és Nógrád vármegyék jelentős részét, majd 1554-ben bevették Füleket és 1557-ben Divényt, megnyílt előttük az út Korpona, Zólyom és az észak-nógrádi területek felé. A rettegő bányavárosok környékén és Zólyom vármegyében sorra épültek az őrtornyok és figyelőpontok. A vidék török-kori eseményeit feldolgozó Matunák Mihály erről így ír: ”Hogy a törökök közeledtét időben hírül adhassák, a következő helyeken őrök álltak, kik tűzzel és lövéssel jeleztek: Csábrág mellett a Drieno-hegyen, Korponán az őrtoronyban, Selmec mellett a Hársfahegyen, Besztercebányán a Tawgoshwald nevű magas hegyen, a Garam melletti Samersla-hegyen (Vartovka), Libetbánya mellett a Hohenstein nevű hegyen, a lipcsei uradalomban a Luczatővel szemben levő hegyen. Őrség állott a szentkereszti völgyben a régi vár helyén, a melegfürdő (Vihnye) vagy az üveghuta (Szklenó) felett és a Breznicska feletti régi vár helyén, honnan Zsarnócára és Szentbenedekre lehetett ellátni”.

A Szászpelsőc feletti őrtorony a fent leírt figyelőállások sorába tartozott. Valószínűleg a 16. század második felében építették és egészen a török hódoltság végéig fennállt. Írásos említésére a Zólyom megye műemlékeit kutató Kubinyi Ferenc bukkant rá: „Az egyháztól nem nagy távolságban állott azelőtt egy sáncokkal és árkokkal körülvett erős őrtorony, melynek épentartása az 1655-ik évi 3-ik törvénycikk erejénél fogva Zólyom megyének tétetett kötelességül, s melybe ugyanazon törvénycikk állandó őrség gyanánt 25 lovast rendelt. Ezen őrtoronynak jelenleg már csak igen csekély omladékai láthatók.” – írta 1864-ben.

Az őrtorony utolsó említése 1901 októberéből származik. Ekkor küldte el Zólyom megye alispánja a Műemlékek Országos Bizottságának Zólyom vármegye műemlékeinek javított listáját. Ebben a szászpelsőci toronyról az olvasható, hogy „30 éve szétromboltatott, többé nyoma sincsen”. Ennek alapján az 1870-es évek elejére tehető a torony még álló romjainak elpusztulása.

Napjainkban a Bástya (Bašta) dűlőben, a falu középkori templomától DNy-ra, 100 méterre levő kis dombon, melynek K-i oldalán a falu temetője terül el, a torony bozóttal benőtt alapjainak terepalakulata még kivehető. A magas aljnövényzet miatt azonban inkább ősszel vagy tavasszal érdemes felkeresni.

Forrás:

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal könyvtára. MOB. 1901. 432. (931. számú köz. biz.). 
Matunák Mihály: Véghles vára. Breznóbánya. 1904. 24.
Kubinyi Ferenc: Zólyommegye műemlékei. Archeologiai Közlemények. 1864. (IV.) 29.
II. Katonai felmérés. (1843). XXXII. / 42. térképszelvény.

/Karczag Ákos/