Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gyulakeszi, Csobánc-hegytető (külső vár)

Az őskori telep a teljes fennsíkot magába foglalta. A régészeti adatbázis erődített telepként határozza meg. Kormeghatározása késő bronzkor, urnamezős kultúra és kora vaskor.

A Csobánc-hegy igen alkalmas volt megtelepedésre. A természet által is jól védett lapos fennsík már egymagában is megfelelt erre a célra. A Csobánc-hegy földvára a közvetlen környéken nem állt egymagában. A leletek tanúsága szerint a közeli többi, hasonló magasságú, meredek oldalú bazalthegy és az alattuk elterülő síkság is lakott volt ebben a korszakban. Ilyenek, alig 10—20 km távolságon belül, a Tátika, Haláp, Kis-Láz-hegy, Szentgyörgy-hegy és a Badacsony. Ezeket a hegyi telepeket elsősorban a bazalthegyekre jellemző, rendkívül meredek, sziklás oldalak védték. Esetleges mesterséges erődítésük felkutatása, amelyek ezeken csak rövid szakaszokon várhatók, még a jövő feladata. A csúcsos alakú Gulács és Tótihegy alkalmatlan volt az erre a korszakra jellemző, nagy kiterjedésű telepek számára, ezekről nem is került elő semmilyen lelet. Végül a középkori Rezivár előtti sáncvárat említjük, amely esetleg ide sorolható, de itt sem történt még ezirányú kutatás. 

NOVÁKI GYULA: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát...” - Néhány gondolat egy tanulmánykötet kapcsán írásából:

"Várkutatásaimnál magam is igyekeztem a közvetlen környéket, a külső védműveket is megismerni. Az említett két tanulmányt olvasva, elővettem két, már régóta közismert várról készített, eddig közöletlen felmérésemet, amelyeknél elsősorban a külső területről készített rajz ad új információkat. Az egyik Csobánc váráról készült 1995-ben. A vár történetét 1255-től a kuruc szabadságharcig kísérhetjük végig.

A vár a hegy 260×190 m átmérőjű, lapos fennsíkjának DNy-i szélén van, 15–26 m átmérőjű árokkal és külső sánccal védve a fennsík többi részétől. Egy négyzetes alaprajzú torony több méter magas falcsonkjai és a meredek hegyoldal felett falmaradványok, a belső területen egy 4,9 m belső, 6,10 m külső átmérőjű kerek ciszterna láthatók.

A várhoz a teljes fennsík hozzátartozott, egykor fal vette körül, ennek egy 55 m hosszú szakasza az É-i oldalon ma is áll 1,5 m magasan, vastagsága 1,40 m. Ami különlegessé teszi ezt a nagy kiterjedésű külső várrészt, az a sok mesterséges gödör, amelyek Giulio Turco 1569. évi felmérésén már szerepelnek.

E korai rajzon összesen 28 hosszúkás, mindkét végén gömbölyűen végződő mélyedést láthatunk „fossa” felirattal, szabályos sorokban elrendeződve. Az 1995. évi felmérés során valamennyit felmértük, kivéve a fennsík kb. 1/3 részét borító járhatatlan bozótban lévőket. A felmérés szerkesztése után láthatóvá vált, hogy Turco rajza sematikus, a gödrök elhelyezkedése a valóságban semmi szabályosságot sem mutat. A bozótmentes, nagyobbik területen 56 gödröt sikerült felmérni. Ha a bozóttal ellepett területet is hozzávesszük,  akkor összesen kb. 100 gödörrel számolhatunk. A gödrök alakja nagy többségben kerek, átmérőjük 4–10 m között váltakozik. A Turco rajzán látható hosszúkás forma az új felmérésen 16 esetben állapítható meg, hosszuk 10–19 m között váltakozik, de van néhány kisebb is, szélességük 4–5 m körüli, mélységük átlag 1 m. A gödrök rendeltetését Gerő László abban látja, hogy az ostromtornyok mozgatását nehezítették meg. Más magyarázattal még nem találkoztam, a későbbi irodalomban ugyanezt a meghatározást ismétlik".

Forrás:

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/70506, 2025. szeptember 30.

Castrum 4 (2006/2)

Nováki Gyula—Skerletz Iván: Várvölgy—Kis-Láz-hegy későbronzkori földvára