Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gács:

Losonctól néhány km-re északra, Gács (Halič) falu fölött állt Gács vára. A helység nevét galíciai nemeseiről kaphatta. E terület Losonc föld részeként kb. 1230 óta Tomaj nb. Dénes nádoré és utódaié, a Losonciaké volt. A Losoncziak a 14. század elején Károly király oldalára álltak, ezért első itteni várukat – melynek pontos építési idejét nem ismerjük – 1321 előtt Csák Máté felégette, birtokleveleik is bennégtek. Mária királyné 1386-ban megengedte Losonci Istvánnak, hogy e birtokán ismét vár épülhessen, de ezt először csak a Giskra elleni harcokban említik. A várat a husziták elfoglalták és megerősítették. Őket Hunyadi János ostromolta ki, melynek során a vár erősen megrongálódott.

1456-ban Losonczi Albert itteni várnagyát, Balogdi Pált említi egy oklevél. A XVI. század első felében is a Losoncziak birtokában találjuk. A harcok során időközben rommá lett várat, mivel a király engedélye nélkül épült újjá a 16. század közepén, az országgyűlés rendelete nyomán 1544-ben lerombolták. A XVI. század közepén Gács község a török hódoltsághoz tartozott. 1598-ban Forgách Zsigmond volt a helység földesura, aki 1612-ben nagy költséggel helyreállíttatta a várat, mely a török ellen is jól bevált. 1678-ban Thököly Imre igyekezett a várat kézre keríteni. Fel is szólította a vár akkori urát, gróf Forgách Adámot, hogy csatlakozzék hozzá, de Forgách megmaradt Lipót hűségében.

Ennek következtében Thököly 1678. november havában kurucaival megjelent a vár alatt, mire Makfalvay János várkapitány, hogy a támadásnak elejét vegye, három ágyút adott át Thökölynek. Forgách Ádám halála után (1681) özvegye, báró Rehberg Mária Katalin, újabb támadásoktól tartva, a lengyel királyhoz fordult segítségért. II. Rákóczi Ferenc hadjáratának kezdetén a vidéki nemesség, sőt Pest vármegye tisztikarának egy része is e várban keresett menedéket. A kurucok 1703-ban ostrom alá fogták a várat, de a várbeliek visszaverték a támadást. Miután azonban rövid idő múlva az egész Felvidék a kurucok kezébe került, Gács vára is meghódolt Rákóczinak. Rákóczi egy francia kapitányra bízta a várat, aki azonban 1709-ben, midőn a császári had ostrom alá fogta Gácsot, ágyúlövés nélkül meghódolt. A vár alapjaira 1762-ben építtetett barokk kastélyt az akkori tulajdonos, gróf Forgách János. A kastélyt 1896-ban alakították a mai formájára. A 20. század 2. felében gyógypedagógiai intézet működött a kastélyban, jelenleg üresen áll. A várból csupán néhány hosszabb falszakasz és a várárok maradt meg.