Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TállyaMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeZemplén történelmi vármegye - Mekecsvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2023.06.21.

TÁLLYA – MEKECSVÁR

Mekecsvár Tállyától ÉK-i irányban lévő Hidegkúti erdészháztól K-ÉK-re 1,5 km-re, a Csipkés-árok fölé É-i irányban kinyúló hegygerinc végén 486 m tszf. magasságban helyezkedik el. Ny-i irányban mellette emelkedik az 531 m magas Faragványos-hegy, É-ra kissé távolabb, kb. 1 km-re pedig a 607 m magas Szokolya magasodik.

A Mekecsvár keskeny hegygerincet képez. K-i széle és É-i vége alatt igen meredek hegyoldal húzódik, Ny-i oldala valamivel enyhébb lejtésű. D-i irányban kissé bemélyedő hegynyereg köti össze a hegy magasabb folytatásával.

A vár területét a D-i nyereg felöl kb. 1 m belső magasságú kősánc védi, előtte 19 m széles árokkal. A sánc a K-i meredek oldalhoz érve megszűnik, a Ny-i lankásabb oldalra azonban átkanyarodik. 50-60 m után fokozatosan átmegy terasz alakjába, így követhetjük végig az egész Ny-i oldalon, kb. 160 m hoszszan. A hegynyúlvány É-i végén már nincs nyoma sáncnak vagy terasznak, ugyanígy a K-i oldalon sem. A sánccal kerített telep Ny-felé lejt, legmagasabb része a K-i szélén van, a meredek oldal felett. Hossza kb. 150 m, szélessége kb. 70 m. A vár egész területét erdő fedi.

Egy bizonytalan említéstől eltekintve, egy 1789-ből származó térképen tűnik fel először, mint „Pekets vár”, bár nem egészen a pontos helyén jelölve. 1898-ban Dongó-Gyárfás Géza már mint sánccal védett földvárat említi. A Borovszky-féle megyei monográfiában Vende Aladár is említést tesz a Mekets-vár sáncainak nyomairól, mint amit a középkori tállyai vár külső védművének tart, majd 1931-ben hasonlóan vélekedik róla Barna János és Vongrey Gusztáv is.

A vár modern kutatása 1984-től számítható, amikor a vár helyét a Tállyán lakó Encsy György segítségével sikerült lokalizálni. 1994-ben Hellebrandt Magdolna foglalta össze a várra vonatkozó adatokat és ő már őskorinak határozta meg a várat, egyidejűleg közölte Nováki Gyulának és Sándorfi Györgynek a várról 1990-ben készített felmérését is.

A vár területén a felszínen jellegtelen őskori cserepek találhatók, melyek között pontosabb kormeghatározásra alkalmas darab nem volt; ennek ellenére az erődítmény őskori, valószínűleg késő bronzkori eredetűnek tekinthető.

NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN - BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG

GPS: É 48° 15.280 (48.254665)
K 21° 18.091 (21.301519)

Információk: Erdőbénye irányából jelzett túraúton jutunk el a vár alatti kőzúzalékos útig. Erről az útról kapaszkodhatunk fel a várterületre, utat, ösvényt nem találtunk.

Utolsó frissítés: 2023.06.21.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025