Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Libercse (Liszec) vára

Nagylibercsétől (Ľuboreč) ÉNy-ra, 8 km-re, a Liszec-hegy 716,4 m magas csúcsán középkori vár maradványai találhatók. Mocsáry Antal 1826-ban az alábbiakat írja a várról: „itt van azon Liszec nevezetű magas hegy, melynek tetején vagynak kevés kőfalak omladékai, és kút is vagyon”.

A Borovszky Samu által szerkesztett, Nógrád vármegyéről készült monográfia is megemlíti 1911-ben: „A község határában levő 718 méter magas Lisec és Hradek nevű hegyeken régi földsánczok nyomaira akadunk, melyek alkalmasint a népvándorlás korából valók.”

1987-ben Simon Zoltán és Feld István járt a várban. A helyszínen felmérték a ma is látható sáncok hozzávetőleges nagyságát, és megállapították, hogy ezek egy késő Árpád-kori vár maradványai.

A hegytető már az őskorban is erődített volt. Ebből az időből előkerült a várban néhány kerámiatöredék, mely a kyjatice kultúrához (i. e. 900-i. e. 1100) köthető. Később, az Árpádok korában ismét várat emeltek ezen a helyen. Egy fennmaradt oklevélből tudjuk, miszerint a Kacsics nemzetség Folkus-ága 1271-ben elhatározta, hogy a Libercse közelében lévő „Liznech” hegyen közösen fognak várat építeni, és azt a továbbiakban közösen fogják birtokolni is.

Hogy elhatározásuk nyomán pontosan mikor épült fel a vár, és meddig állt fenn, nem tudni. Már csak egy ásatás, ill. az ennek nyomán előkerült leletanyag bővíthetné ismereteinket e vár középkori fennállásával kapcsolatban. A régészeti kutatás azonban egyelőre még várat magára.

Az ÉNy-DK irányú vár központi platója 80 m hosszú és 20 m széles. A platót az É-K-DK-i oldalon nagyrészt sziklába vágott, 12-15 m széles, 3-4 m mély árok és sánc veszi körbe. A Ny-DNy-i oldalon árok nem látható. Itt, a központi plató szintje alatt kb. 10 m-rel egy kisebb terasz volt kialakítva, melynek K-Ny-i szélessége kb. 20 m. Ezen a részen a valamikori Ny-i sánc egy kis darabja még megfigyelhető.

További védelmi építmények a Ny-i oldalon nem észlelhetők. A központi plató sziklás felszínén építmény nyomai nem figyelhetők meg, csupán a természetes sziklafelszín bukkan ki itt-ott a vékony földréteg alól. A Mocsáry által emlegetett kútnak ma már nyoma sincs.

A Borovszky Samu által szerkesztett Nógrád vármegyéről készült monográfia 1911-ben nem csak Libercse várát említi, hanem a Hradek nevű hegyen lévő sáncok nyomait is. Azonban e helyszín egészen a közelmúltig feledésbe is merült. Szerencsére a szlovák országos lidar térkép feldolgozottsága elérte ezt a területet és ennek köszönhetően kiderült, hogy található egy másik, kisebb várhely is a Libercse vár környezetében.

A Hrádek nevű magaslat Libercse várától légvonalban alig több mint 600 méternyire keletre emelkedik, amelyen a formai jegyei alapján egy kora középkori kisvár található. Korhatározó leletről jelenleg még nincs ismeretünk. Így a várról, illetve a két vár egymáshoz viszonyított szerepéről, csak a jövőbeni kutatások adhatnak válaszokat.

Források:

Matuz Edit: A Kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány – Várhegyen. Agria. XXVII-XXVIII. 1991-1992. 33.

Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. Pest. 1826. I. 120.

Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében. A Nógrád Megyei Múzeumok 

Évkönyve. 1988. (XIV.) 116.

Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. Bp. 1911. 88.

Pálmány Béla: A Kacsics-nemzetség várépítő és uralomszervező törekvései Nógrádban a 13-14. század fordulóján. 

Castrum Bene. 1989. Gyöngyös. 1990. 30.

Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Bp. 1998. 267.

Keserű László - Magyar Várarchívum Alapítvány, 2023

/Karczag Ákos /