Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kisgyőr, Halomvár

A Halomvár Kisgyőr községtől 2 km-re délre, az azonos nevű hegy tetején helyezkedik el. A halom tengerszint feletti magassága 316 méter, míg a fennsíktól számított relatív magassága kb. 100 m. A hegy északi oldala meredek, a déli viszont oldalon lankásan ereszkedik le a terep. A hegy teteje sík, enyhén domború. A meredek északi oldal felett található a vár.

Körülötte az árok szélessége kb. 22 méter, melynek a mélysége helyenként eléri az 5 métert. Az árok külső ívén sáncnak nyoma nem érzékelhető. Középen mesterséges domb emelkedik, amelyet az árokból kitermelt földből emeltek. A nyugati oldalon kisebb földmennyiség került az árok külső oldalára is.

Az árok a keleti szakaszon megszakad, itt egy 6 m széles bejáró utat hagytak az árokban. Feltételezhető, hogy Miskolc-Tapolca – Leányvárhoz hasonlóan a benne hagyott bejárat itt is egykorú lehet az árokkal. A középen álló domb nagyjából kör alaprajzú csonka kúp. Belsejében nagy méretű, 30 m átmérőjű mélyedés van, ennek pereme a délkeleti oldalon alacsonyabb, mintha bejárat lenne a domb belsejébe.

A dombtetőn falazott épületnek nincsen nyoma. A domb relatív magassága az árkon belüli területhez viszonyítva 11 méter. Az árokkal körülvett terület szabálytalan kör alakú, legnagyobb átmérője 255 méter.

A Halomvár tetején napjainkban egy a szintezőpont és egy távközlési antenna tartóoszlopa és kiszolgáló épülete található. Ennek építésekor utat vágtak a halomtestbe, illetve annak tetejét is elegyengették. A munkálatok folyamán a miskolci Herman Ottó Múzeum végzett régészeti kutatásokat a halom területén, melynek során megtisztították az út partfalát és szondákat nyitottak a halom tetején. A feltárások azonban szerény eredménnyel zárultak. Csak annyit sikerült megállapítani, hogy a Halomvár valóban mesterségesen kialakított földrétegekből épült. Korhatározó leletanyag, valamint a halom funkciójára utaló nyom sajnos nem került elő.

A régészeti kutatás, geofizikai módszerrel megvizsgálta a Halomvártól délnyugatra, de még a kerítőárkon belül fekvő szántott területet. Azonban ezzel a módszerrel sem sikerült semmit sem kimutatni. A szántó bejárása során, mindössze egy darab Árpád-kori fazékperem töredéke került elő.

Baráz Csaba, A bükkaljai Leányvár és Halomvár - Várak vagy szakrális földépítmények? című munkájában részletesen foglalkozott a Kisgyőr-Halomvárral és a hozzá sok tekintetben nagyon hasonló Miskolc-Leányvárral, melyben a többi mottétől eltérő jelenségeket hangsúlyozva számos távoli analógia alapján arra következtetett, hogy az itt létesült objektum nem vár volt, hanem erődített kultuszhely. Mindkét objektum építését a kora vaskorba, a preszkíták és szkíták idejébe valószínűsítette.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján továbbra sem határozható meg az objektum kora, esetleges kora középkori eredete. Így csak a további kutatásoktól remélhető válasz arra is, hogy az építmény erődítmény volt-e vagy más célból létesült.

Források:

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Baráz Csaba - A bükkaljai Leányvár és Halomvár - Várak vagy szakrális földépítmények?
„Gondolják, látják az várnak nagy voltát…” Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére.