Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Orašac (Orasác) – Stari grad/Dizdarević kula Orasác közép- és törökkori várának maradványai az Una jobb partján, Kulen Vakuftól a folyónak lefelé 11 kilométerre található. Nem tudni, hogy ki és mikor építette, ám mint castellum Orasovc említik 1437-ben, amikor is a vránai perjelségé volt. A törökök még 1703-ban és 1730-ban is bővítették.

Az Una-háti (Pounj) lakosság úgy meséli, hogy Orasác volt a szülőföldje a muzulmán lakosság áltál megénekelt, epikai hősnek, Budalina Talet-nak. A vár közelében lévő mai Orasác falva (nevezték Orešac-nak is), valószínűleg még a középkorban, mint váraljai település jött létre. A középkori Orasác vára egy hengeres toronyból és egy, északnyugat-délkelet irányú, a hegy csúcsának alakját követő, megközelítőleg ovális alakú várudvarból állt. A kerek torony északnyugati irányban, félig kiugrik az övező falból. A toronyban lévő kerek, belső helyiségek átmérője 5,6 méter tesz ki, míg a fal vastagsága 1,9 métert. Az övező falak vastagsága, 1-2,4 méter között változik. A vár északnyugati oldala mára teljesen eltűnt. A torony bejárata 5 méterrel a talaj szintje fölött volt. A bejárt fölött egy nagyobb, íves záródású lőrés található. A torony mai magassága kb. 13,5 m. A toronyban eredetileg három, egymástól faszerkezetű födémmel elválasztott szint volt. Az Una-hát hasonló tornyainak analógiájára, az orasáci tornyot is zsindellyel fedett sátortetővel fedhették le. A tető alatt lőréses mellvédfal volt megtalálható. A torony teljes magassága a tetővel kb. 16 méter lehetett. Orasác középkori várának alaprajzi kialakítása megfelel az Una-hát legrégebbi várainak, pld. Bihács-Szokolác várának, azaz a románkori várépítészetnek.

A törökök a várat egy tágas, északnyugatnak nyúló udvarral bővítették, amit ugyancsak északnyugaton egy négyzetes kaputoronnyal is elláttak. A kaputorony sajátossága, hogy a helyőrség számára egy kicsiny dzsámit alakítottak ki az emeleten. Az Una-hát más váraiban a törökök a várudvaron építettek egy kisebb, fából készült különálló dzsámit a helyőrségnek.

A vár mai állapota:

A várat 2011. 04. 01-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A vár, a település régi dzsámija alatti, hosszan elnyúló, keskeny hegygerinc végén helyezkedik el. Nagyon jó állapotban van a vár külső kapuja, melynek emeletén a múlt században még egy dzsámi működött, a magasabb hegygerinc felől védő harántfal, a vár magját adó, kb. 14 m magas, hengeres torony és a tornyot övező korai várfal. Érdekes, hogy a korai várfal déli sarkát, a déli felvezető út védelmére, köpenyezéssel egy sokszögletű, bástyaszerűséggé alakították át. A „bástya” torkában egy kisebb, négyszögletes helyiség maradványa láthatót. A vár területén épületeknek nyoma nincs, és a gerincet párhuzamosan kísérő, védőfalak is csak nyomokban láthatók.

/Szatanek József/

Forrás:

Husref Redžić: Srednjovjekovni gradovi u Bosni i Hercegovini, Sarajevo, 2009. 152-153. oldal.