Utolsó frissítés: 2016.11.10. - Az információk elavultak lehetnek!
Nebljusi, Crkvina – Nebljuszi, „519-es” magaslat
Vármegye: Lika-Korbava vármegye, Alsólapaczi járás (1914.)
Ország: Horvátország
Régió: Horvát-Szlavónország
Helységnév 1: Nebljusi
Helységnév 2: Nebljuszi
Várnév 1: Nebljuška gradina/crkvina? (ejtsd: Nebljuska…)
A vár története:
„…Nebljuszi (Nebljusi) településénél találhatók
Nebljuszi várának
(Nebljuška gradina) maradványai, mely a hasonnevű középkori districtus székhelye volt…
Nebljuska megye székhelye, a megye északi részén található Nebljuszi (Nebljusi) volt. A 3. katonai felmérés térképén, Nebljuszi körül három Crkvina nevű pontot és három Gradina jelzetű hegyet jelölnek: az egyik 515 m, a másik 648 m, a harmadik 1083 m magas…”
Forrás: Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (204; 212. o.)
--- / ---
„5. Nebljuh megye (župa Nebljuška)
Erről a megyéről, mely a lapaci síkságtól északra eső, a Plješevica hegység és az Una közti fennsíkot foglalta magába, s amelyet északról a középkori Hum megyei Ripács határolta – nem sok adatunk van. A 15. szd. végén, a mind erősebbé váló török fenyegetés veszélye miatt a megyét egyesítették Lapac megyével. Már 1494-re és 1495-re, teljesen a nebljuhi nemesek közé számolták a lapaci Lapac nemeseket (Nebljuh in de Lapac) és viszont, a lapaci nemesek között említik meg a nebljuhi nemeseket is.
5.1 Nebljuh vára
A várat Nebljuh megye székhelyeként egyszer sem említik meg a fennmaradt forrásokban, de a mai Nebljusi falutól nem messze, Donji Štrbci falu iskolája fölött, egy „gradina”-nak nevezett topográfiai pontot találhatunk (686 m tszfm), ami ennek a középkori megyének a székhelyéhez köthető, köszönhetően annak a ténynek, hogy a középkori vár és a megye neve erősen hasonlít a mai falu nevéhez.
A dombon helyenként, egy valamikori erősség alig észrevehető és megfigyelhető nyomai látszanak, amelynek egykori létezését a helyi lakosok is megerősítettek. A vár a II. világháború idején tűnt el teljesen, amikor e jól védhető stratégiai pontot utólag egy bunkerral is megerősítették. A hely, középkori megyeszékhelykénti létezését erősíti az a tény is, hogy a várhellyel szemben, kicsit keletebbre létezik egy másik hely, amit a helyiek „Crkvina”-nak (kb. Templomos hely) neveznek.
A vár, török előtti birtok- és tulajdonosviszonyairól nem maradt fent oklevél.”
Forrás: Krešimir Matijević: Naseljenje Like
http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst
--- / ---
A vár (?) mai állapota:
Nebljuszi településének és a végül megtalált, de nem azonosítható romok bejárására, Gjuro Szabo rövid leírása és a 3. katonai térkép „Nebljuška gradina” jelzete alapján került sor 2010. 04. 17-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A modern katonai térképeken 519 m jelzetű topográfiai ponton valóban találhatók romok, de a maradványok várhoz nem köthetők. A helyiek a romterületet Crkvina-nak nevezik (kb. Templomoshely), ami arra utal, hogy a romok egykor valamilyen szakrális épülethez tartozhattak.
A kb. 11x15 méteres épület hat kisebb, változó méretű helyiségre oszlik. A szabályos téglalapalakú építményt, kb. 10 méternyi távolságra, egy kb. 40 cm vastag, ma már csak nyomvonalakban követhető fal övezte. Az övező falak délnyugaton északnyugatnak, illetve délkeletnek is egyenesen tovább halad, kb. 10, 10 métert, majd sarkot képezve, derékszögben megtörve, párhuzamosan haladnak a főút felé, kb. 80 m hosszan, majd újra sarkot képezve, feltehetően egy egyenes falszakaszban záródnak.
A fentiek alapján, ha szakrális építmény lehetett, akkor egy kisebb kolostorszerűség állhatott itt, egy központi építménnyel, körülötte egy fallal, valamint előtte egy gazdasági tevékenységre is alkalmas, szintén kerített, nagyterületű kolostorkerttel.
Azonban, a központi épületben kápolnának nyomát nem találni, ha csak a keleti sarokban, a többinél nagyobb helyiség nem az volt.
A kápolna hiánya, azt a feltételezést is megengedi, hogy a romok egy valamikori nemesi udvarházat és annak működtetéséhez szükséges gazdasági udvart takarnak.
A sűrű, fiatal, inkább bozótos, mint beerdősült romok állapota nagyon rossz, szinte csak süppedések és kiemelkedések láthatók, így felkeresése, sem a romok állapota, sem „vár”jellege okán nem javasolt.
/Szatanek József/
