Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nyíregyháza vára

Báthory Miklós, kiről itt szó van. a fennebb emiitett Bonaventura testvére, kiváló alakja volt korának. Nagy részt vett a törökök elleni küzdelemben. Losonczy Istvánnal szerencsésen küzdött Becse alatt a törökökkel 1551-ben; e küzdelem előtt kevéssel ismerkedett meg Losonczy István leányával Annával, ki nemsokára nejévé lett. 

...

Miklós igen gyakran időzvén ecsedi várában. Szabolcs és Szatmármegyében levő birtokaira nagyobb gondot fordított. Maga Nyiregyháza is ezen időben tetemesen kezdett lakosságra nézve gyarapodni, mivel mint a fennebbiekből is láttuk, részint a töröktől való félelem miatt, részint az itt élvezhető szabadságnál fogva a biztos oltalom reményében nagy számmal jöttek Nyíregyházára, a jobbágyok. A nemes vármegye ugyan indítgatta a kereseteket Báthory Miklós ellen, de ennek semmi eredménye nem lett; mert azon időben ő mint a Ferdinánd és Miksa hive, amellett országbírója, nem sokat adott a megye végzéseire, de oly roppant terjedelmű birtoknak, mint az övé Szabolcsmegyében, szüksége volt a munkás kezekre; az is hozzájárult a népesedés gyarapodásához, hogy itt Nyiregyházán erőditvény is létezett, még pedig valószínűleg épen a régi kis templom közelében, melyről még az 1600-as években is van szó. Ugyanitt semmisítette meg Turzó Nádor, a Bánó nemes levelét. 

Növekedvén a lakosság, területi fekvésének is terjednie kellett. Ma is meglehet határozni figyelmes megtekintés után azokat a régi utczákat, melyek a XVI-ik században részben már meg voltak, részben keletkeztek. A legrégibb telep bizonyosan az egyház-utcza. Azután az orosz, de különösen a Sárkány utcza vonja magára figyelmünket, mely aligha nem a Báthoryak czimerében levő Sárkányról veszi nevezetét. Szintén régi a főpiacz, a kallói, debreczeni utczák, a Serház és Nádor utczák, melyekről már fennebb szólottunk, melyekről fennebb kifejtett nézetem bizonyítja, hogy már azokat az uj települök itt találták s neveiket is átvették; az ujabb utczákat határozottan meglehet különböztetni egyenes házsorairól, tágas térségeikről, igy a szarvas, szentmihályi, vizi s ezzel parrallel futó utczák. a búzapiacz sat. már az ujabb korban alakultak s magukon viselik egy Károlyinak rendező szellemét; mig ellenben például a káli ói és debreczeni utczák közt fekvő legrendetlenebb zeg-zug közök rendetlen szabálytalan fekvéséből azonnal látjuk, hogy az itt maradt romladozott, házakat, s elpusztult udvarokat a mint a szökdöső jobbágyok magukra hagyták. az uj települök megszállották anélkül, hogy azokat rendezni, vagy szabályozni meg is kisérlették volna. 

…

Az erőditvény, melyről fennebb szóltunk, az egyház utczának azon részét foglalta el, ahol a régi kis templom feküdt. Ezt mutatja az a körülmény, hogy még a XVII-ik században is kőfallal volt körülvéve, valamint az, hogy még ma is kerteinkben faültetés, vagy az itt eső udvarokban való ásatás alkalmával erős fundamentom részekre bukkanunk; — összefüggésben gondolandó ez az utcza egész a tokaji utcza belső végéig, hol a mai városháza áll. mely még a múlt században is ispánlak volt, s bástyaszerü erősfalaival azt mutatja, hogy még valaha a Báthoryak által építtetett, valamint a nagyvendéglő egy része is. Az a szokatlanul kiemelkedő szeglet domb, hol ma a Sir Ignácz-féle ház áll, — melyre a Puchi-féle emeletes ház fél vége mintegy fellépni látszik, hol a Sir Ignácz háza fundamentomának ásatása alkalmával egy Kurucz találtatott lovastól együtt egész akkori ruházatában, fegyverzetében eltemetve, — nem természetes emelkedés, ennek kellett lenni bizonyosan egyik védelmi pontnak, midőn az ellenség támadásokat intézett. 

…

1599-ben ismét rettenetes dulást vittek véghez a 1599 tatárok a Tiszántúl, több falut és várost feldúltak, pusztításuk Nyíregyháza vidékére is kiterjedt, de az okozott károkról semmi adat nem levén, e kegyetlenkedésnek hű képét adnom nem lehet; azonban köztudomásu dolog levén a folytonos zavar, bonyodalom s a köznyomor ebben az időben, a folytonos tatár, török dúlások miatt: elgondolhatjuk, mily szomorúan áldozott le e század ugy az egész ország, mint városunk felett.

Forrás: Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886) - II. Könyv: Báthory korszak 1380-tól 1600-ig - IV. FEJEZET