Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nona (Nin) városerődítés

1105-től Nin a Magyar Királyság része lett. 1205-ben II. András magyar királytól szabad királyi városi rangot kapott. Ez azt jelentette, hogy csak a királynak volt alárendelve és vezetőit maga választhatta meg. A horvát kőfaragás emlékeinek sora (elsősorban a Kraljevac téren álló kút címeres kávája, valamint a múzeum lapidáriumába található kőemlékek), valamint az itteni aranyművesek remekei (a nini régiségek múzeumában kiállított ékszerek és aranytárgyak) bizonyítják, hogy a város ekkor élte aranykorát. 1284 és 1328 között a bribiri gróf Subić család irányítása alá tartozott. A középkor építészetét a városfalakon belül található mintegy tíz román és gótikus stílusú épület, főként templomok képviselik. 1382-ben a város velencei uralom alá került és elveszítette a magyar királyoktól nyert kiváltságait. Ekkor erősítették meg a középkori falakat négyszögletes és hengeres tornyokkal. Ekkor épült a püspöki és a helytartói palota (a helyére 1907-ben iskolát építettek). A velencei uralom alatt a sókereskedelem, a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlődése miatt erősödött a város gazdasága, ami az épületek pompáján is meglátszott. Az újabb virágkor azonban nem tartott tovább száz évnél, mert a velencei-török háborúk idején 1499 és 1503 között a török fenyegetés egyre nagyobb méreteket öltött. Ez a különféle járványok terjedésének időszaka is. A bizonytalan életkörülmények következménye a papság, a nemesség és a polgárság Zárába költözése volt. 1571-ben a török fenyegetéssel szembeni védelmi szempontok miatt lerombolták a várost, amely nemsokára újjáépült. Az 1645 és 1669 között dúlt kandiai háború a város pusztulásának tetőpontját, gazdasági erejének gyengülését jelentette. Amit nem tett meg a török ismét megtették a velenceiek. 1646. április 28-án a törökkel szembeni védhetetlenségre hivatkozva ismét elrendelték a város lerombolását. A lakosság elköltözött, a várost felgyújtották, majd a velencei hadihajókról nyitott ágyútűzzel lerombolták. Ezzel Nin megszűnt városnak lenni, csak az erődítmény maradt meg ahol csak kis számú szolgálónép és helyőrség lakott. A háború végén ismét újjáépítették a várost amely ekkor nyerte el mai képét.(Wikipedia)