Utolsó frissítés: 2025.12.23.
https://djnaploja.wordpress.com/2018/11/03/szentharomsag-puszta/
Murakeresztúr - Szentháromság
Belénessy Alajos: A Légrád-hegyi Szent Mihály-templom cikkéből:
Kakonya-puszta helyén a középkorban népes falu állott. Itt a Mura partján fekszik Szentháromság-puszta is, ahol a középkorban szintén egy virágzó helység volt, amelyről első ízben 1230-ból van adatunk. Ekkor már fennállott a Szentháromság tiszteletére szentelt bazilika. A bazilika minden bizonnyal 1268-as oklevélben szereplő „Terra Kalina” megnevezésű helyen állott. Ezt bizonyítja egy adományozó levél is „Terram, super quam Bazilica sanctae Trinitatis esset fundata”, magyarul: Földet, amelyen Szentháromság bazilikát alapították. Valószínűleg ehhez tartozott az 1150-ben épített templárius kolostor, mely a bazilika nevéből következtetve trinitárius szerzetes lovagoké lehetett. A bazilika, egyesek szerint, a tatárjárás idején, mások szerint a török hódoltság alatt pusztult el. Az utóbbi a valószínűbb, mert a török kiverése után ennek anyagából építették újjá a szentmihályhegyi templomot. 1309-ben Kakonyával együtt szerepel Szentháromság helység. Kakonya 1268—1296 között a Hahót-nemzetség birtoka. 1332—37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája volt, és temploma a hagyomány szerint 1560 táján pusztult el. 1349-ben Kakonya a Hahót-nemzetségtől a Guth-Keled nembeli Felső-Lendvai Miklós fiai, Amadé és János akarták megszerezni, Balogh nevű birtokukért. 1405-ben Szentháromság helységgel együtt a Szerdahelyi Dersfi családé. 1476-ban Szerdahelyi Györgyé, aki itteni birtokai és a murai név tulajdonjoga fölött egyezkedik a Batthyányakkal. Van adat arra is, hogy Szent-Trinitás (ma: Szentháromság-puszta) vámszedőhely volt a középkor folyamán. 1506-ban néhai Dombai Dávid itteni birtokait II. Ulászló király eladományozta. A XVI. század közepén mindkét terület a törökök kezére került. A XVIII. század elején már puszta, és mint ilyent 1733-ban Festetics Kristóf bírta.
Ipolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VII. (Budapest, 1880.) írásából három jegyzet:
IV. Béla király, a Búzád nemzetségbeli Arnold fiát: Ponith comest ismét kegyelmébe fogadja, és a többek között Szenttrinitas, Kakonya és Bakattyás Somogy vármegyei birtokokat neki viszszaadatni rendeli. 1268.
A szalavári convent előtt a Buzád nemzetségbeli Ponith comes fia: Jakab, Szenttrinitás, Kakonya és a Dráva s Mura között levő szerzett birtokát nejének örök birtokába bocsátja. 1296. máj. 1.
Szécsi Miklós országbírónak 1372-ben kelt s Kakonyai Bereczk deák neje Erzsébet részére, Haliolthi János ellen, Kakonya és Szenttrinitás birtokok iránt hozott ítéletéből, melynek eredetije a N. Muzeumban van. A föntemlített „Basilica sancte trinitatis" nyomai, régészeink által, Somogy vármegyében a mai szentháromsági pusztán, a kakonyai puszta és Belezna helység fölött, Zala vármegye határszélén fölkereshetők. Somogy vármegye 1802-ben készült térképén a szentháromsági puszta ki van tűntetve.
Dr. Wertner Mór: Családtörténelmi kalászat írásából:
1309-ben Zákányban az előbbitől megkülönböztetendő birtokos családdal találkozunk. Nevezett napon arról értesülünk, hogy Buzád-Hahót nb. Panyit fia Jakab özvegye Anna a somogymegyei Szenttrinitás és Kákonya, valamint a Dráva s Muraközti birtokát Erzsébet nevű leánya férjének ,Márton fia Pál fia Zákányi Györgynek átengedi. Ezen György és családjának korábbi viszonyait egyelőre nem ismerjük. Miután fentiekből tudjuk, hogy 1309-ben Zákányi (Miksa fia) András fiutódai még éltek, feltehető, hogy Zákányban mellettük még más birtokosok is léteztek, vagy hogy zákányi részeiket másoknak eladván, valkómegyei jószágaikra visszavonultak. 1349 márcz. 14-én Pál fia Zákányi György és neje Erzsébet kijelentik a somogyvári konvent előtt, hogy leányuknak, Erzsébetnek és ennek férjének, Lőrincz fia , Somogyvári Bereczk deáknak egyebek között Kákonya s Szenttrinitásnevü birtokaik felét átengedik ; ugyanazon évi jul. 3-án pedig olvassuk, hogy Zákányi Pál fia Györgynek fiai s leányai vannak. Kákonyai Bereczk deák neje 1372-ben még él, fiait és más leányait azonban nem ismerjük.
Emberi lábszárcsontot is találtak - Murakeresztúron és környezetében több történelmi érdekességet rejthet a föld - a ZAOL portálon 2022. 02.-én megjelent cikkből:
"Dr. Koósz Attila, Horvátország magyarországi tiszteletbeli konzulja erősen vonzódik a történelemhez, s mint ilyen, alaposan beleásta magát Murakeresztúr és a térség, de különösen szülőhelye, Kollátszeg históriájába. Ezért fontosnak érzi és maximálisan támogatja a folyamatot, ami most elindulhat.
Kollátszeg régen különálló település volt – bocsátotta előre. – Fontosnak tartom kiemelni a település - ma településrész - melletti Szentháromság jelentőségét, a területet, ahol egy falut rejt a talaj, a kollektív emlékezet misztikus, transzcendentális jellemzőkkel ruházta fel. Gyerekként is szinte félve mentünk oda. Maga a terület egy dombos rész, ami hadászati szempontból abban az időben nem volt elhanyagolható, egyébként ott van a közelben Zrínyiújvár és a Zrínyi-kút is, tehát ezt a fontos tulajdonságát később is fel-, illetve elismerték. Erről sem tudunk sokat, az itt élők szájhagyománya szerint a tatárok tették a földdel egyenlővé, de itt lehet némi keveredés a gondolatokban, mert valószínűnek tartom, hogy nem a tatárjárás során, hiszen úgy "nem jön ki a matek". Hanem jóval később, a török hódítás idején, ugyanis a törökök felderítői tatár lovaskatonák voltak. Így pusztulhatott el Kakonya és az összes régi Mura menti település, mert furcsa, hogy Murakeresztúrtól délre sokáig nincsen semmilyen népesség. Bevallom, én amatőr műkedvelőként izgalmas témának tartom Szentháromság kutatását is, nagyon remélem, hogy egyszer erre is sor kerülhet".
