Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zólyom, Strázsahegy - Hradisko Veľká Stráž - Zvolen

A Nagy Őrhegy, amely Zólyom nyugati külterületén, a Pusztavárral szemben emelkedik, nem egy közönséges hegy. A tizenhat évvel ezelőtti régészeti kutatások olyan leletekre bukkantak, amelyek az emberek múltbeli építkezési tevékenységére utalnak. 

Az antropogén emlékek, azaz az ember által készített maradványok ma is láthatóak a csúcs fennsíkján, annak keleti részén, mintegy 400 méteres magasságban. 

"Itt látható a dombtetőt nyugatról és északról lezáró sánc, délkeletről pedig egy meredek sziklaomlás, amelyet a város elkerülő útjának építése során a domb átalakítása is megsokszorozott" - mondta Ján Beljak, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa. 

"Azonban még nem rendelkezünk elegendő információval ahhoz, hogy a területet pontosan elhelyezzük az időben" - teszi hozzá. A lelőhely platóján 2000 augusztusában Václav Hanulik vezetésével kisebb szondázás formájában régészeti kutatásokat végeztek. 

"A szondával a mesterséges halom területét vizsgáltuk. Méretei a felszínen 120 x 180 centiméteresek voltak, fokozatosan leereszkedve a 320 centiméter mélységben lévő szikláig. A közel 3 méter magas kultúrprofil töltésében vékonyabb és vastagabb hamurétegek és égett köztes rétegek váltakoztak" - magyarázza Beljak. 

"A kutatás során több mint 300 darab cserép került elő, amelyek kisebb részét a rézkor késő badeni kultúrájához sorolhatjuk, a többségét pedig a fiatalabb és késő bronzkorhoz, amelyet a lelőhelyen a luszti és talán a pilinyi kultúra is képviselt" - teszi hozzá Pažinová Noémi Beljak a nyitrai egyetem régészeti tanszékéről, aki a leleteket feldolgozta. 

A feltárt leletek között számos faszén, állati csontok égett darabjai, kisebb égett zsírdarabok, salak és néhány kőből készült lándzsa is szerepelt. 

"Ezt a nyersanyagot gyakran használják kőszerszámok készítéséhez ebben a régióban, mivel gazdag forrásai a szomszédos Žiarská-medencében találhatók" - mondja a régész. 

"Az állati csontok házi juhoktól/kecskéktől és sertésektől származnak, a töredékek közel 80 százaléka magas, 700 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletnek volt kitéve" - teszi hozzá.  "Nyilvánvaló tehát, hogy ezen a helyszínen a régmúltban pezsgő élet zajlott. Az elvégzett tevékenységek a tűzrakáshoz kapcsolódtak" - véli Beljak.

 "A lelőhely jellegének kérdése egyelőre nyitva marad, és nem zárjuk ki a korabeli kultusszal vagy a temetkezési rituáléval kapcsolatos ismeretlen cselekményekkel való kapcsolatot, amelyek valószínűleg a korai és a késő bronzkor között zajlottak, mivel ez a történelmi szakasz volt a legbőségesebben képviselve a vizsgált területen".  

https://myzvolen.sme.sk/c/20151504/na-velkej-strazi-bol-kedysi-culy-zivot.html