Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Óbecse , Törökbecse - BečejSzerbiaVajdaságTorontál történelmi vármegye - Becse, Óbecse vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Becse – Bečej – (Castellanus de Beche, 1342). A várat valószínűleg 1300-1320 között építették a székesfehérvári keresztes lovagok konventjének, később a birtok a Losoncziakhoz került, aztán a XV. században Brankovics György és István despotákhoz tartozik, majd a Hunyadiakhoz, és 1500. körül a Vingárti Geréb családhoz került. A törökök 1551. szeptember 19-én foglalták el és a kezükön található 1688-ig. A karlócai béke előírása szerint 1701-ben lerombolják

Engel Pál adatai szerint: A középkorban még Torontál vármegyéhez tartozó Becse vára, 1315-1411-ig, királyi illetve királynéi tulajdonban volt, majd 1459-ig a szerb despotáké, aztán egy rövid és bizonytalan tulajdonosi birtoklás után, egy Szokoli nevű nemesemberé (1464-1516.) A vár ma a középkori Aracs és Törökbecse közti területen, a Tisza árterében található. A vár tartozékát képező település sorsa a váréval volt azonos, említették civitásként (mint királynéi birtok) és oppidumként is. A török hódoltság alatt városként említik (1567.). Ekkoriban a becseji nahije székhelyeként, hane adóegységi besorolása volt, ahol keddenként (sedrija) rendszeres hetipiacot tartottak. A településnek önálló plébániája volt, mely a torontáli főesperesség alá volt rendelve.

A vár mai állapota A helyiek által is alig ismert, a Tisza árterében, a folyó bal partja mentén egykor fekvő várból nem sok látható maradvány maradt. A korábbi ásatások nyomát mára a Tisza hordaléka feltöltötte. Ami látható: egy vastag-falú toronymaradvány és némi falszakaszok. A még látható maradványok arra utalnak, hogy a Marsigli féle, illetve az újabb kutatásokkor felvett alaprajz pontosnak tekinthető.

Megközelítése:

Ó, vagy Törökbecse (Bečej) települése több irányból is megközelíthető. A legegyszerűbb útvonal Szegedről indul, majd Magyarkanizsán (Kanjiža) és Zentán (Senta) át, északról érjük el várost. A városba érve keressük meg a település legdélibb, Tisza parti utcáját, mely után már csak a folyógát következik, ugyanis a vár a gáttöltés aljában található. Maga a vár ezen a töltésen közelíthető meg, majd egy régi gátőrháznál a Tisza irányába fordulva, szinte a folyóban, megtalálhatjuk a vár maradványait. Az irodalom egyébként gyakran egy szigeten lévő maradványként említi Óbecse várát, de ez nem igaz, hisz a folyó meanderének északi részén található. A várat 2007. március 19-én bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.

/Szatanek József/

Forrás:

Anjou kori okmánytár I. 380. oldal; R. Šmit – D. Bošković: Középkori várak a Vajdaságban

GPS: É 45° 35.791 (45.596516)
K 20° 7.104 (20.118399)

Ó, vagy Törökbecse (Bečej) települése több irányból is megközelíthető. A legegyszerűbb útvonal Szegedről indul, majd Magyarkanizsán (Kanjiža) és Zentán (Senta) át, északról érjük el várost. A városba érve keressük meg a település legdélibb, Tisza parti utcáját, mely után már csak a folyógát következik, ugyanis a vár a gáttöltés aljában található. Maga a vár ezen a töltésen közelíthető meg, majd egy régi gátőrháznál a Tisza irányába fordulva, szinte a folyóban, megtalálhatjuk a vár maradványait. Az irodalom egyébként gyakran egy szigeten lévő maradványként említi Óbecse várát, de ez nem igaz, hisz a folyó meanderének északi részén található.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció