Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Salgótarján, Pécskő

Salgótarján központjától keletre, megközelítőleg 1,5 km-re emelkedik a Pécskő 543.2 méter tszf. magasságú vulkáni sziklatömbje. Déli aljában egy mély, de keskeny árokbevágás figyelhető meg a meddőhányó mellett. A Pécskő csúcsra sziklába vágott lépcső vezet fel, de ez mára igen rossz állapotban van.

Lent a hegyoldalban egy régi út vezet a keleti oldal egyik elhagyott kisebb kőbányájához. Lentebb a hegyoldalban kisebb teraszokat és földhalmokat lehet látni. Az egész hegycsúcs és a tágabb környezete a bányászat miatt erősen bolygatott és meddőhányókkal tarkított terület.

A Pécskő bazaltcsúcsa tövében 1926 márciusában a kőfejtő munkások a sziklatömb lefejtésekor őskori leletekre bukkantak. A leleteket Puskás Jenő, a bányaigazgatóság mérnöke gyűjtötte be az igazgatóság gyűjteménye számára. Ezt követően Dornyay Béla folyamatosan gyűjtött leleteket és többször járt a helyszínen. Patay Pál 1953-ban terepbejárás során rézkori és bronzkori cserepeket talált a Pécskő hegyen, míg ugyanebben az évben Lénárt Andor is ajándékozott innen származó leleteket a balassagyarmati múzeumnak.

1961-ben Patay Pál és Korek József a salgótarjáni Pécskőn folytattak régészeti kutatást, mely során a megye első rézkori magaslati településének egy részletét tárták fel, melyet a  Péceli kultúra telepének határoztak meg. Ugyanott az egyik teraszon a bronzkori Badeni kultúra nyomai is megfigyelhetők voltak. Az őskori település a hegy dél-keleti lejtőjén létesült. 1999-ben Szilas Gábor is bejárta a hegycsúcsot, amikor megállapította, hogy az őskori telep a déli oldal teraszán alakult ki, amelyet sánc nem védett.

Szintén 1999-ben végzett a Pécskő-sziklán terepbejárást Majcher Tamás, aki a jelenlegi csúcson mészhabarcsos falazatrészleteket, valamint sziklába vágott falhelyek és lépcsők nyomait figyelte meg, de ezek végleges értékelését a további kutatásoktól várta.

2003-ban Nováki Gyula, valamint Szabó Tibor és Karczag Ákos jártak a hegycsúcson, azonban sem várra utaló nyomokat, sem a Majcher Tamás által leírt jelenségeket nem találták. Megfigyelték, hogy a korábban is megfigyelt mély árok nem volt várárok, hanem az egykor kőbányászattal lehet kapcsolatba hozni. Ugyanakkor a hegy oldalában sok őskori kerámialelet volt gyűjthető. Úgy vélték, hogy az eredetileg is kis területű hegycsúcson egy esetleges erődítmény is csak igen kisméretű lehetett volna. Megállapították, hogy a látottak alapján a Pécskősziklán erődítmény létét egyelőre nem lehet igazolni.

2007-ben Majcher Tamás egy összefoglalásban, mint ismeretlen középkori várat említi. Legutóbb 2012. március 28-án történt tudományos célú terepbejárás a Pécskőn Nováki Gyula vezetésével. Ennek eredményei alapján további részletes kutatások szükségesek annak meghatározására, hogy a hegycsúcson korábban megfigyelt felszíni jelenségek erődítményhez köthetők-e.

Pécskő várának történetéről okleveles említés nem maradt fenn. Romját elsőként Görög Demeter 1802-ben készült térképe jelöli. Könyöki, aki személyesen járt a helyszínen, várjegyzékében az elpusztult erősségek közé sorolja. A Borovszky féle monográfia feljegyzi, hogy a helyi hagyomány szerint a Pécskőn egykor rablóvár állt (ez a szájhagyomány ma is elevenen él). Ezt követően Soós Elemér foglalkozott röviden a várral. Az 1923-ban kezdődő és majdnem egy évtizedig tartó kőbányászat - melynek során utcakőnek való bazaltot termeltek ki - az egykor látványos és kb. 30 m magas, un. "Hurka-Pécskő" nevezetű sziklatűt jelentősen megcsonkította. Ekkor készült a szirtre vezető, sziklába vájt lépcsősor.

A hegykúp - hasonlóan a közeli Salgóhoz - alkalmas lehetett kisebb sziklavár építéséhez. Fekvése folytán uralja a környéket, tiszta időben a Karancs-Medves vidéke, a Mátra és a Cserhát hegyei is jól láthatók innen. A hegytetőn található terepalakulatokról - melyek árok vagy sánc maradványaihoz hasonlatosak - nem lehet egyértelműen megállapítani, melyek tartoztak a várhoz, ill. mi köthető a korábban itt zajló bányászkodáshoz. A sziklafal déli oldala előtti térségben talán elovár állhatott, területét jelenleg nagy mennyiségű bányatörmelék és odahordott föld borítja.

A Pécskő szikla és a környező erdő 1987 óta természetvédelmi terület. Megközelíthető a sárga jelzésű turista útvonalon Pécskő-Szilvás irányából, vagy északi irányból az Újköztemető - Pécskőpuszta felöl a piros jelzésen.

Források:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig, Magyarország várainak topográfiája 4. kötet

Karczag Ákos: Salgótarján - Pécskő, A www.varak.hu honlap korábbi szócikke