Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Maria Enzersdorf - Liechtenstein vár

A várat 1130 körül kezdte el építtetni a Liechtenstein dinasztia alapítója Hugo, ez az erődítmény számít a jelenleg az Ausztria és Svájc határán fekvő Liechtenstein hercegség uralkodó és névadó családjának eredetváraként. 1295-ben azonban egy házassági szerződés révén tulajdonost váltott a tekintélyes vár és a birtok. Ezután sorban jöttek a különböző nemesi családok, mint várurak, köztük a magyar történelemben is igen aktív szerepet játszó Cilleiek, majd 1478-tól 7 éven át még a magyar Mátyás király is birtokolja a várat. Az 1529-es és az 1683-as török ostromok alatt súlyosan megrongálódott a vár, a meglehetősen lepusztult állapotban lévő várat, a mödlingi birtokokkal együtt végül 1807 karácsonyán vásárolta vissza I. János József Liechtenstein hercege. A már akkor is Európa egyik leggazdagabb arisztokrata családjának számító, Ausztriában és Morvaországban óriási birtokokkal rendelkező Liechtensteinek, nem voltak restek, pár év alatt rendbe hozták a várat és már 1812-ben megnyitott a birodalom első vármúzeuma. A herceg rengeteg értékes műtárgyat hozatott különböző birtokairól a várba, festményeket, fegyvereket, bútorokat, melyek mind a mai napig láthatóak a túra során. Az erődítmény mellé pedig felhúztak egy kastélyt, mely egészen az első világháború végéig a család egyik nyári rezidenciájaként működött.

Az épület mai, romantikus kinézetét II.János hercegnek köszönheti, aki 1883-tól 20 éven át renováltatta és újjáépíttette az egész várat, 1900 óta vezetett látogatásokat is rendszeresített a várban. Ekkor alakult ki a romantikus stílusú lovagvár jelenlegi képe. Az átépítések során az eredeti, román stílusú vár mintegy 60 %-a megőrződött, főleg a főfalak, a kápolna, a lovagterem. Érdekesség, hogy öccse és későbbi követője a trónon, I.Ferenc herceg 1853-ban a vár melletti kastélyban született. 1945-ben több gránát találat is érte a várat, a súlyosan megsérült épület a helyi önkormányzat gondnoksága alá került, majd 1989-ben a Liechtenstein hercegi alapítvány gondoskodott róla, végül 2009 őszétől a kifejezetten a vár turisztikai hasznosítására alapított hercegi cég az új fenntartó.

A vár látogatása

A várat csak vezetett, csoportos túra keretében lehet látogatni, a vezetés németül vagy kérésre angolul folyik. A várnak saját, nagy, szabadon használható parkolója van, melytől pár perces sétával érjük el a mező közepéről egyszer csak hirtelen előtűnő impozáns várat. Az aszfaltos úton is mehetünk, azonban válasszuk inkább a parkoló alsó felétől induló, hangulatos sétautat. A kassza az elővár falaitól körülvett szűk udvaron található. A kb. egyórás túra során az összes főbb látnivalót megmutatják, elég sok lépcsőzésből áll a látogatás, néhol klausztrofób szerűen szűk folyosókon járunk, a termek is meglehetősen kicsik, hűen az eredeti középkori kialakításhoz. A nagyteremben (Herrenkammer) láthatjuk az ország legrégebbi ágyát, egy, a falba épített alvófülkét, melyben szinte csak ülve fér el az ember; a misztikusan megvilágított lépcsőházat; különböző korok enteriőrjét, középkori konyhát; az egyik falon a jelenlegi Liechtenstein hercegi párok fotóit, egy furcsa dongaboltozatos termet. A túra egy részén kibukkanunk a szabad levegőre, a magasan lévő, árkádos balkonról pazar kilátás nyílik a Bécsi-medencére, a főváros háztengerére. A történetileg legértékesebb rész, a szinte teljesen eredeti, XII. századi alakjában fennmaradt várkápolna. A puritán kápolna legértékesebb relikviája Krisztus töviskoronájának egy darabja, mely a XIX. század elején Párizsból, a Sainte Chapelle-ből került a Liechtenstein családhoz. A másik két értékes műtárgy, a Szent Jeromost ábrázoló, a XIV. század közepén, vörösmárványból készült dombormű, mely eredetileg a bécsi Maria am Gestade templomban volt és szintén a XIX. században került a várba, ill. egy csodás Madonna-szobor mészkőből, a Toscanában faragott szobrocska szintén az 1300-as évek közepéről származik.

https://kirandulastippek.hu/becs-es-kornyeke/liechtenstein-vara-becsi-erdo