Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Jókő, Máriás - Nagyvár

A Kis-Kárpátok északkeleti részén, Pöstyéntől 22 km-re, nyugatra fekszik az erdős hegyekkel övezett  Jókő község, melynek legfőbb nevezetessége a tőle északnyugatra lévő Jókő várának romja. Tőle légvonalban 1,2 km-re délnyugatra, a „Máriás”-nak nevezett dűlőrészben azonban további két vár maradványa is megtalálható.

Jókő település templomától megközelítően 2,5 km-re nyugat–északnyugatra, egy 326 méter magas hegytetőn található, a Filip Jaššo feljegyzései alapján Karczag Ákos és Szabó Tibor által 2014-ben azonosított várhely.

Az időközben eltelt években a vártól alig párszáz méterre keletre, egy további kisebb erősség is előkerült, így azt Máriás-Kisvárnak, míg a jelen szócikkben tárgyalt várat Máriás-Nagyvárként kezeljük.

A várról történeti adatok nem maradtak fenn, azonban jellege, formája alapján a 13. században épülhetett. A 13. század második felében a birtok Vittenc földhöz tartozott, amely 1292-ben Aba nb. Galgóci Abáé volt. A várat feltehetően e nemzetség egyik tagja emelhette.

Az északkelet–délnyugat irányú, kb. 95 méter hosszan elnyúló várterületet jól áttekinthető erdő fedi. Maga a vár két elkülöníthető részből áll, amelyeket egy északnyugat–délkelet irányú árok választ el egymástól. A nyugati várrész szabálytalan ovális alakú, teljes mérete kelet–nyugati irányban 42 méter, észak–déli irányban pedig 30 méter. Ennek a várrésznek a déli, nyugati és északnyugati oldalán várárok nyomai láthatóak.

A keleti és a nyugati várrészt egy mély, mesterséges árok választja el, melynek szélessége kb. 6–8 méter.  A két várrészt elválasztó árok déli vége alatt, egy alacsonyabb szinten kezdődik a keleti, sziklás várrészt dél–délkeletről körülvevő másik árok.

A keleti várrész 46 x 32 méter, melynek területe déli és keleti irányban lejt, azonban keleti és északi szélét meredek sziklatömbök határolják, melyek a várterület belső részén változatos sziklaformációkban emelkednek ki a felszínből. A keleti várrészt északról határoló, közel függőleges sziklafal tövében egy kisebb üreg jelenleg turistapihenőnek van kialakítva.

A felszínen korhatározó leletet nem került elő a terepbejárások, illetve a vár felmérése során. A vár pontosabb keletkezésére és az erősség fennállásának időszakára, egy jövőbeni ásatás adhat majd információkat. A vár felmérését Szabó Tibor, Karczag Ákos és Jakab József végezte el 2015-ben.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Egy ismeretlen vár a Kis-Kárpátokban: Jókő-Máriás.
Várak, Kastélyok, Templomok Évkönyv 2015. 108–109.