Jókő vára:
Jókő {Dobrá Voda} településétől É-ra, mintegy két kilométernyi gyaloglással, az erdőben vezető egyre emelkedő, jelzett turistaúton érjük el a 320 méter magas hegyen álló, viszonylag jó állapotban megmaradt középkori várromot. A kőfalak napjainkban is több emelet magasságig állnak. A Várhegy É-i, ÉK-i irányból megostromolhatatlanul meredek.
A lankásabb D-i részen viszont nagyobb kiterjedésű külsővárat emeltek a XV. század folyamán, amit félkörös bástyákkal {rondellákkal} erősítettek a XVI. században. Ide, a napjainkra már erdővel benőtt külsővárba léphetünk be a két bástya között nyíló várkapun. Míg a jobboldali teljes magasságáig áll, addig a balkéz felől eső védőművet teljesen lebontották a környékbeli lakosok, hogy anyagát lakóházaik építéséhez használják fel. A roskadozó kőfalakon belül épületnek nem látni nyomát, pedig egykoron itt emelkedhettek a raktárak és istállók. Balra vezet fel a szerpentines út egy elővédműn keresztül a felsővárba. Az utat két bástyáról is ellenőrizhették a középkori védők. Egy hatalmas ágyúgolyó félig a felsővár falába fúródva emlékeztet a középkor egyik véres ostromára. Rövidesen megérkezünk az egykori földesúr szálláshelyére, a palotába. A kutatók megállapítása szerint a keskeny sziklagerincen a 40 x 10 méteres felsővár, két, valószínűleg nem egykorú négyzetes torony, a főnemesi szálláshely Ny-i és K-i oldalán, származtatható a XIII. – XIV. századból. A lakóépület két oldalán, háromemeletnyi magasságig merednek az égbolt felé a tornyok csonkjai, melyekben egyre nagyobb, alaktalanul tátongó nyílásokká formálódnak az ablakok helyei. A hosszan elnyúló, keskeny sziklagerinc K-i végében emelkedik a kápolna maradványa. A középkor viharait szerencsésen túlélő, de a XIX. Század közepén sorsára hagyott Jókő várát napjainkra újra birtokába vette a természet, falai között fák és bokrok sűrű bozótja alakult ki. Így nehéz benne a tájékozódás, ezért inkább csak inkább késő ősszel vagy kora tavasszal érdemes felkeresni, amikor a növényzet nem zavarja a középkori romok láthatóságát.
Története:
Árpád-házi II. Endre király az „új politikának” nevezett nagymértékű birtokadományozások során 1216-ban Hontpázmány nembeli Sebes ispánnak adta ezt a területet, melynek Biszturus patak környékbeli részéből alakult ki a „Vittenc” nevű birtok. Ekkoriban még nem tudunk itt erődítés létezéséről, azt csak az országot pusztulásba döntő tatárjárás utáni időszakban, a területet 1262 előtt IV. Béla királytól adományba szerző Aba nembeli „Nagy” vagy „Szép” Aba előkelő utasítására emelhették. Az Árpád-házi királyok 1301-es fiú utód nélküli kihalása után a Felvidék leghatalmasabb oligarchája, trencséni Csák Máté báró a cseh III. Vencel trónörököst támogatta a magyar koronáért vívott harcában. Ezért a megkoronázott fiatal király neki adományozta Nyitra és Trencsén vármegye eddig királyi kézben lévő váruradalmait és földjeit. A Csákok hatalmuk alá kényszerítették a terület kisebb-nagyobb világi és egyházi birtokosait, így Nagy Aba is kénytelen volt meghódolni, és fegyveresen szolgálni Máté nagyurat. Így tett 1312 júniusában is, mikor Máté oligarcha parancsára Rozgonynál megütközött Anjou Károly Róbert király seregével.
A véres ütközetben azonban katonasága vereséget szenvedett, Aba nagyúr is elesett. Minden vagyonát fia, Miklós báró örökölte meg, aki továbbra is a Csákok familiárisának számított. 1316-ban tragikus esemény történt a várban, mivel Moka comes és Lövő István jókői várnagyok a sok elkövetett gaztettért bosszúból megvakították az erősség urát Nagy Aba fiát Miklóst. Ez egyet jelentett a Csák Máté elleni lázadással, akinek serege rövidesen ostrom alá vette Jókőt. Végül a két várnagy büntetlenséget ígérő oklevél és jobbágyfalvak adományozása után átadta a fegyverrel védelmezett várat a támadóknak. Ekkor történt Jókő várának első, napjainkig fennmaradt okleveles említése. A következő esztendőben a királyi csapatok elfoglalták Komárom várát és nagy valószínűséggel Jókő is a hatalmukba került. Egy 1320-as forrás már Treutel Miklós temesi ispánt nevezte meg Jókő királyi várnagyául. Később a váruradalom a hozzá tartozó jobbágyfalvak sorával együtt a pozsonyi ispánság igazgatása alá tartozott. 1386-tól Anjou Mária királynő és férje, Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf egész Pozsony vármegyét elzálogosította Jodok és Prokop morva őrgrófoknak, azok katonai támogatása fejében, mivel a magyar trónt akarták megszerezni az ellenségüktől, Kis Károly nápolyi trónkövetelőtől. Három esztendő múlva viszont, a kölcsön visszafizetése után, viszont Prokop őrgróf nem volt hajlandó kivonulni a megszállt erősségekből, ezért ellene Zsigmond hadat vezetett.
Így került sor Jókő várának ostromára is, ami után 1394-ben Zsigmond király a legbizalmasabb hívei közé számító lengyel származású Stibor pozsonyi ispánnak adományozta oda Jókőt. A főúr a királyi bőkezűségnek köszönhetően alig egy évtized alatt a királyság leghatalmasabb bárói közé került, magát az egyik oklevelében büszkén „a Vág urának” nevezte magát és teljes joggal. Stibor erdélyi vajda 1414-es halála után fia örökölte a hatalmas váruradalmakat, majd annak 1434-es fiú utód nélküli elhunyta után királyi kezelésbe került vissza. Két év múlva a Guti Országh főnemesi família tulajdonába került át. A középkor további évszázadaiban mindvégig megmaradt magánkézben és mivel a XVI. században távol esett a török hódoltság vérzivataros csatatereitől, nem fűződtek hozzá viharos események. Földesúri birtokközpontként szolgálta urait, a környező jobbágyfalvak lakossága, ide hordta be a kirótt adókat és egyéb terheket. Mikor 1567-ben kihalt a Guti Ország család is, zálogban a Choron família, majd Ungnád Kristóf horvát bán mondhatta a magáénak. Anna Mária nevű leánya 1583 után Erdődy Tamással kötött házasságot, így a jókői várbirtokot is hozományként vitte a frigybe. Az eseménytelen évtizedekből ismert egy 1645-ös leltár a jókői várban található felszerelésekről. Történetének során utoljára, mint azt valaha a kapuba befalazott emléktábla hirdette, gróf Erdődy Gáborné, Amade Judit birtoklása idején, 1657-ben építkeztek a magas hegyen álló középkori várban. Gróf Erdődy György birtokos utasítására 1684-ben újabb leltárt vettek fel a várbeli épületekről. Mivel az Erdődy grófok mindig a Habsburg-hű főnemesek közé tartoztak, Jőkő erődítménye 1702-ben megmenekült a Lipót császár által elrendelt várrombolási parancstól. II. Rákóczi Ferenc főnemes, majd erdélyi fejedelem szabadságharca idejéből nem maradt fenn adat a félreeső helyen álló vár katonai szerepéről. Valószínűleg ezt is harc nélkül megszállták a kuruc vitézek, majd az 1708-as vesztes trencséni csata után kiszorulva a Vág folyó vidékéről, feladták ezt a támaszpontjukat is. Visszakapta jogos birtokosa az Erdődy főnemesi család. Erdődy József fia János gróf, királyi kancellár halála után 1787-ben, aki a várban lakott, az örökösök elköltöztek a sokkal kényelmesebb, szintén középkori erősségből kastéllyá átalakított Galgócra. Az 1830-as évekből származó feljegyzések szerint akkoriban már csak egy porkoláb lakott az erősségben, aki itt őrizte az úriszék által börtönre ítélt jobbágyokat. Sorsát betetőzte egy villámcsapás, ami után keletkező tűzvészben leégett a vár nagy része. Ezután már nem építették újjá, utolsó lakói is elhagyták. Az üresen maradt Jókő várára többé senki sem viselt gondot, falai és épületei pusztulni kezdtek. 1855-ben a jókői birtokot, örökség révén, gróf Pálffy József szerezte meg. Ekkoriban kezdték meg az elhagyatott vár köveit a környékbeli építkezésekhez elhordani. Szerencsére ez a rombolás viszonylag kis kárt okozott a távoli középkort idéző történelmi falakban. Napjainkban is a Kis Kárpátok egyik legjobb állapotban fennmaradt várromjának számít.
GPS: | É 48° 36.570 (48.609505) |
K 17° 31.743 (17.529043) |
Megközelítése: Szlovákia Ny-i részén, Nagyszombat {Trnava} városától É-ra, mintegy 25 kilométerre a Kis Kárpátok hegyei között megbújva kereshetjük fel Jókő {Dobrá Voda} községét. Ide csak mellékúton juthat el a személygépkocsival rendelkező, vagy autóbusszal, mivel vasútvonal nincs a környéken. A falu szép plébániatemploma mellett, a temető kerítése után É-felé mutat a kék-turistajelzés, melyen egyre emelkedő szerpentinúton 2 kilométer után pillantjuk meg az erdővel benőtt Jókő várának nagyméretű romjait.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.