Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nekcseváralja-Feketepatak-kelet

Silvije Lučevnjak és munkatársai hívták fel a figyelmet egy erődítésre 650 m-re keletre Bedemgradtól amelyet a helyi kőbánya esetleges bővítése fenyeget. Az első információk erről a magaslati várról 2009-ben jelentek meg, az erődítés 2005 óta ismert amikor a nekcsei Drago Majer tájékoztatta a Múzeumot kör alakú sáncokról és árkokról és a kerámia felfedezéseiről. A korábbi terepen tett bejárások alkalmával késő középkori kerámiatöredékeket gyűjtöttek, festett kerámiát, valamint néhány atipikus őskori töredéket és egy kőkést. A helység Nekcseváralja-Feketepatak-kelet (Gradac Našički – Crni potok-istok) néven van nyilvántartva (a kataszteri térképen szereplő helynév szerint).

A központi kiemelkedés kör alakú, kissé négyzet alakú, kb 20 m átmérőjű, sajátossága hogy áll rajta egy 8 x 8 m-es sík négyzet alakú terület, amely körül sekélyen húzódik, egy kisebb árok (mélysége 30 cm, szélessége 1-1,5 m), és a széle isméthangsúlyos, de ugyanabban a síkban, mint a magassági középpont. A központi kiemelkedést két védőárok veszi körül, ill sáncok. 

Körülbelül 280 m-re nyugatra, azaz délnyugatra a vártól van egy Nekcseváralja-Feketepatak-nyugat (Gradac Našički – Crni potok-zapad) néven bejegyzett hely. Ennek a felső szélein vörösre égett talaj is észrevehető valamint téglatöredékek. 

Forrás: Tatjana Tkalčec - Rekognosciranje srednjovjekovnih gradišta na području bilogorskog kraja i Zapadne Slavonije 2011. g. Field survey of the mediaeval earthen fortifications in Bilogora region and the Western Slavonia during 2011

Nekcse-Gradac

A szlavóniai várhelyek elkötelezett kutatója, Tatjana Tkalčec az ismert nekcsei vártól 650 m-re keletre egy eddig ismeretlen – szerintem Árpád-kori – kisméretű várról készített felmérést.

Mint a vázlaton látható, egy 10 x 10 m-es, igencsak tekintélyes tornyot kétszeres árokkal vettek körül. A belső védett terület 20 m átmérőjű, a belső árok 7 m, a külső pedig 10 m széles.

A térképen láthatjuk, hogy mintegy 70 m-rel alacsonyabban helyezkedik a napjainkban Bedem gradként ismert nekcsei várnál.

Elvi kérdésként felvethető, hogy vajon egy korábbi várról van-e szó, vagy esetleg a nekcsei vár ostromakor ellenvárként épült? Ha az utóbbi, akkor több hasonlónak is kell(ene) még lennie a Bedem grad többi megközelítési útvonalának ellenőrzésére.

Csak utalásszerűen jelzem, hogy nem feltétlenül helytálló az a nézet, amit Györffytől Engelig első blikkre mindenki elfogadott, miszerint maga a nekcsei vár egy 1312-es királyi engedély alapján épült volna. Ugyanis a nekcsei uradalom már korábban, a 13. század elején kialakult. Abból egy részt Kán nembeli Gyula adott a templomos lovagrendnek, ami utóbb Nekcseszentmárton néven szerepelt és az 1312-es engedély erre a részre vonatkozott s könnyen lehet, hogy végül papíron maradt!

Baranya vármegye történetileg, oklevelesen ismert 20 várából 14 (azaz 70 %) Dél-Baranyába, azaz a mai Horvátországba esik!

https://djnaploja.wordpress.com/