Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kiskunfélegyháza - Templomhalom

Feltárult a középkori Félegyháza

Régészeti emlékparkot avattak a Szent István-napi ünnepségek keretében Kiskunfélegyházán. Az úgynevezett Templomhalom ásatásai során a középkori Félegyháza meghatározó emlékeit tárták fel a szakemberek. A leletekből Félegyháza népe címmel nyílt kiállítás a Kiskun Múzeumban.

A régészeti emlékpark mellett játszóteret, asztalokkal, padokkal fedett bográcsozóhelyet is kialakítottak azzal a céllal, hogy a fejlődő városrész központi találkozó helye lehessen. Mint ahogy az átadáson is elhangzott: A Templomhalom az újrakezdés szimbóluma, hiszen egyre több fiatal család választja a Bankfalut otthonának és költözik ebbe a városrészbe.

Az egykori Félegyháza központjában álló Templomhalom visszaépítéséhez 2008-ban a régészeti ásatásokkal párhuzamosan kezdtek hozzá a szakemberek. (Korábban 1951-ben Bálint Alajos folytatott ásatást a templom körüli temetőben.) Az ásatás során felszínre került leletek szerint a középkorban épült templomra és hozzátartozó városmagra bukkantak a régészek. Ezek szerint, Félegyháza települése nem a 18. században keletkezett, hanem jóval előtte. A templomhalmi ásatásoknak köszönhetően bizonyosodott be, hogy már az Árpád-házi királyok korában is lakták. A település késő középkori jelentőségét mutatja, hogy Lázár deák 1520 körül készült térképén is ábrázolták Feledhaz néven.

A település utolsó említése az 1526. évi nagy török hadjárathoz kapcsolódik, amikor Szulejmán szultán Buda felől visszatérő hadai felégetik Félegyházát, a többi környékbeli településsel együtt. A pusztítás mértéke akkora volt, hogy Félegyháza nem tudta kiheverni, az 1540-es évekre teljesen kihalt az egykor virágzó település. Közel 200 éven keresztül állt a templom a puszta közepén, az 1700-as évek elején az első kiskunfélegyházi telepesek bontották szét, köveit behordták a városba építve belőle új templomot, iskolát, házakat – részletezte Rosta Szabolcs, az ásatások vezetője. A kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója elmondta, a feltárások alapján készült alaprajz ismeretében építették fel a templom falának részleteit. A Templomhalmon számos értékes leletre bukkantak a régészek, így például Könyves Kálmán, II. István és I. Nagy Lajos idejéből származó pénzérmékre, vagy egy 14. századi ezüst gyűrűre és csontövre. Többek között ezeket is megnézhetik az érdeklődők a Kiskun Múzeum tárlatán, amely egészen márciusig várja a látogatókat. Ugyanakkor a kiállítás egyik kuriózuma az a honfoglaláskori tarsolylemez, ami 1970 tavaszán került elő egy Radnóti utcai ház alapozásakor.

https://www.baon.hu/kultura-bacs-kiskun/2015/08/feltarult-a-kozepkori-felegyhaza