Utolsó frissítés: 2024.05.28.
Bér története:
Eredetileg a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka. Az e nemzetségből származott Radnót után 1322-ben sógora, a Kacsics-nembeli Simon Kapta. 1439-ben a bujáki vár tartozékai Közt szerepel és Báthory István a birtoKosa. Mátyás király uralkodása alatt Szoby Mihály pereskedik a helység birtoka miatt Báthory Istvánnal. A XVI században török hódoltság alá került. 1562—1563-ban Ali nevű önkéntes lovaskatona zsold- hűbér birtoka. 1715-ben 24, 1720-ban 21 háztartást írtak itt össze. A XVIII. században a bujáki uradalomhoz tartozott. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával az Esterházy-család volt a helység földesura s az maradt 1848-ig.
Evangélikus templom
Téglányidomú alaprajzzal, amely a szentélynél enyhén visszaugrik, előtte négyzetes alaprajzú torony. Kívül körbefutó, téglából falazott síma lábazattal. A hajó déli falán két félkörös záródású ablak, a torony felőli első ablak alatt jobbra félkörös záródású bejárati kapu, faragott szárnyai az 1880-as évek koraeklektikus stílusában.
...
Jelenleg csak a hajó homlokfalán figyelhető meg a régi XIV. századi templom maradványa. A homlokfal sarkai több méter magasságban szépen faragott hatalmas kváderekből állanak. A hegyesszögben felfutó oromfal előtt álló torony is a legfelső emeletig XIV. századi építmény. A torony és a homlokfal délnyugati szögletébe a XVIII. század végén lépcsőházat építettek téglából, amelyen fa csigalépcsőn jutunk a karzatra, ill. a toronyba. A torony sarkai is faragott kváderkövekből készültek. Elől lent, újabban nyitott ablak szemöldökrészében, másodlagosan felhasznált, gótikus faragott kőtöredék. Fent középen, elől, két félkörös karéjjal záródó, szedett élű koragotikus kőablakkeret, vele egyszinten a déli toronyfalon egy hasonló ablaknyílás. Az északi toronyfalon azonos magasságban szintén szedett élű, csúcsívben záródó keskeny kőablaknyílás. A torony legfelső emeletén újabbkori, nagyobb méretű félkörösen záródó négy ablak. A torony tagolt órapárkánnyal; bádogsisakja nyolcszögű öblös tag, felette négy redőnyös ablakocskával és gúlaidomú csúccsal.
Forrás: Nógrád megye műemlékei - Magyarország műemléki topográfiája 3.