Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gacsály templom

Juan Cabello – Simon Zoltán - A Gutkeled nemzetség két templomának kutatása a szatmári Erdőháton Gacsály és Zajta írásában:  „A Gutkeledek további, Szatmárban lévő birtokaik zömét majd valamikor a XIII. század második felében és a XIV. század elején szerzik meg, ezek döntő többsége a Szamos folyó környékén fekszik. Annyi azonban bizonyos, hogy már a XIII. század első felében kimutatható – a kezdetekben jelentősnek aligha nevezhető, de 1264 után már Gacsályt is magába foglaló – itteni birtoklásuk. A XIV. század első harmadában tovább gyarapítják birtokaikat – többek között ebben az időszakban szerzik meg Zajtát is.

...

Gacsály első írásos említése 1264. A falu ekkor már a Gutkeled nemzetség sárvármonostori főágához tartozó Várdai alágból leszármazó (II.) Pelbárt comes tulajdona. ... II. Pelbárt 1280 körül halhatott meg, és bizonyára felesége sem sokkal élte túl. Ebben az időpontban lép be történetünkbe a nemzetség szintén sárvármonostori főágából leszármazó, ám annak Tiba ágához tartozó, meglehetősen távoli rokonnak mondható II. Tiba fia I. Miklós comes, aki hű szolgálataiért 1270-ben a mai Salánk és Komját helyiségek határait is magába foglaló (Ugocsa megyei) Feketepatakot kapja adományba a királytól.10 Gacsállyal kapcsolatban ilyen forrás nem áll rendelkezésünkre, azonban nem kizárt, hogy Gacsályt, amely mint láttuk, éppen II. Pelbárt birtoka volt, és a későbbiek folyamán éppen I. Miklós leszármazottainak kezén tűnik fel, talán már korábban megkaphatta ajándékként II. Pelbárttól.... I. Miklós fia, Ellős – aki nem más, mint a Gacsályi család megalapítója – az 1280-as évek végén születhetett, és 1341 körül halhatott meg. Róla már jóval többet tudunk. A XIV. század elején szatmári alispán volt. Máskülönben Ellősnek mindkét fia, sőt egyik unokája is betöltötte az alispáni tisztséget. Ezen tisztség három generáción át tartó betöltése nemcsak a család jelentősebb politikai befolyását feltételezi, hanem birtokaik súlyát is jelzi.  A XIV. század közepétől az oklevelekben már rendszeresen Gacsályi előnévvel szereplő családtagok a jelek szerint nemcsak tartósan birtokolják Gacsályt, hanem talán már Ellős is itt rendezte be uradalmi központját, ahol 1332 előtt biztosan megépült a feltehetően Szent Lászlónak felajánlott templom.

A szabadon álló, keletelt templom a megtört vonalú utca tölcséresen kiszélesedő csuklópontjában áll. Téglány alakú hajójához kelet felől a nyolcszög három oldalával záródó szentély csatlakozik. ... A hajó nyugati végéhez kapcsolódó – hatszintes – toronynak a templom főpárkányáig emelkedő első három szintje négyzet alaprajzú, feljebb azonban nyolcszög alakúba megy át. ... A legelső templomnak csupán tornya, valamint a toronyhoz csatlakozó nyugati hajófal északi szakasza maradt ránk. ... Az első periódusú hajó és a szentély magasságát, valamint ablaknyílásainak elrendezését nem ismerjük, mint ahogy lefedésére vonatkozóan sincsenek információink. A torony keleti külső homlokzatán az ablaknyílás nélküli negyedik szint magasságában húzódó, az egykori tetőszerkezetet tartó falkiugrások alapján úgy véljük, hogy a hajót és szentélyét magasan kiemelt, meredek nyeregtető fedhette. A hajó falkoronája talán valamivel magasabban záródhatott a mainál. Feltételezzük, hogy a hajó síkmennyezetes lehetett, míg a szentélyt a környék hakezések során a felszín alatt húzódó alapozások nagy részét is kiszedték... A magunk részéről úgy véljük, hogy Gacsály első templomát – valamikor a XIV. század első harmadában, még 1332 előtt – az oklevelekben Gacsályinak is nevezett Ellős építette. ... 2. építési...szakaszban – a torony és a nyugati hajófal északi felének kivételével – elbontották a teljes épületet. Helyén egy új, a korábbinál hosszabb és szélesebb templomot építettek. A toronyhoz kapcsolódó, szintén téglalap alaprajzú új hajó keleti végéhez egy tőle diadalívvel elválasztott, a nyolcszög három oldalával záródó, kissé aszimmetrikus elrendezésű, keskenyebb szentélyt építettek. A szentély sarkait, valamint a hajó nyugati sarkait támpillérekkel erősítették meg. A szentély északi oldalához egy közel négyzet alapterületű sekrestye csatlakozott. ... Ennek a templomnak a falai már nemcsak téglából épültek, hanem számos olyan faragványt is felhasználtak az építkezés során, amelyeket egy másik épület bontásából nyertek ki. Joggal feltételezzük, hogy ezek a nagyalakú kváderek, szárkövek, falpillér lábazata és törzsének rétegkövei feltehetően az alig 2 km távolságra lévő Császló monostorából kerülhettek ki. ... Nincs kétségünk afelől, hogy a második templom építését – figyelembe véve a reneszánsz kőből átfaragott keretű szentségfülkét, amely ezen a területen nemigen készülhetett a XVI. század előtt – a birtokos család utolsó tagjához, Gacsályi Györgyhöz kötjük. ...  1717-ben tatár csapatok dúlták fel a megye településeit, köztük Csengersimát és Gacsályt is. A támadás következményei katasztrofálisak voltak a falura és lakosaira. A súlyosan sérült templom – a jelekből ítélve is szó szerinti – újjáépítése 1734-ben kezdődött, és csak 1759-ben tudták befejezni. Az ekkor kialakult állapotot dokumentálják Rómer Flóris 1864-ben készült jegyzetei és vázlatai, illetve Schulcz Ferenc 1868-ban készített rajza. A templom Sztehlo Ottó tervei szerint történt utolsó átépítése 1902-ben kezdődött és 1911 végén fejeződött be”.