Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Koronka - Toldalagi-kastély

Orbán Balázs - Székelyföld leírása - XXV. A Poklos patak völgye. monográfiájában: Korunka, Kornuka és Koruka néven mint önálló egyházközség jön elő már a 14. század elején*. Az 1567. évi regestrumban Coronkának irva 8 kapuval szerepel*. Koronkát János Zsigm. uralma alatt Mihályfi Tamás birja, kinek kastélyát a fellázadt székelyek ellen. A Mihályfi-család defectusán száll Koronka Kovacsóczi Farkasra, erről a Toldalagiakra. A régi kastély romjaiból épült fel a mostani azon idomban, melyben legtöbb uj kastélyaink (mint a k.-sz.-páli, gernyeszegi stb.) épültek, t. i. egyik oldalán nyitott négyszögben.

Nagy Iván: Magyarország családai - TIZENEGYEDIK KÖTET - Tholdalagi család. (Nagy-Ercsei gróf és n.-iklódi †) monográfiájában: Erdély régi másnás családainak egyike. Nevét a régi okmányokban, * úgy 1794-től 1847-ig * több országos hívatalos tiszti névtárakban „Tholdalagi“, néha ezekben, és másutt még egyszerűbben Toldalagi * formában találjuk írva. Mikolánál Tholdalaghi-nak van írva *. Mikép írja a család? nem tudjuk, ez okból a legrégiebb és legnyomósabb forrásokon alapúlt formát fogadtuk el. Hogy nevét a család a Torda megye „Toldalag“ helységről, mint ősi birtokról vette, kétséget nem szenvedhet. Innen tévesnek hiszem azon állítást, mely a család őseit és nevét a magyar országi Tholdy- és a XVII. században kihalt Alaghy család valamely fusiójából eredezteti. * Mert már a XIV. században a Toldalaghy családnév, és bizonyára sokkal előbb az e nevű helység létezett. Az iklódi sz. Iványi családnak I. Sz.-Iványon 1380-ban történt beiktatásákor már Tholdalagi Péternek fia János mint szomszéd birtokos említetik. *

1453-ban a Hunyadiak adománylevelében Tholdalaghi Tamás mint királyi ember (homo regius) említetik. *

1456-ban András királyi beleegyező adományt nyer Torda megyei Toldalag helységre V. László királytól. * Ez időtájban kaphatták Toldalag szomszédságában Nagy-Ercsét is, honnan a család előnevét írja. Nem tudjuk, de valószinű, hogy ez idő után válhatott ki a családból ama fiágon kihalt Tholdalaghi-ág is, mely előnevét (a Doboka megyei) N.-Iklódról írta, és melyről alább. A nagy-ercsei Tholdalaghi család származási rendjét a XVI. század végénél fölebb vinni nem tudjuk. Az első, kitől szakadatlan kapcsolatban foly a családfa, Tholdalaghi máskép Gáltői (tán helyesebben: Gáld-tői) Balázs volt. * Ennek Bessenyei Borbálától fia I. Mihály, az emlékiró, és egykor Orbai szék al királybirja, ki Székely Mózses pártján harczolt, ezzel együtt kimenekűlt, 1602-ben titkon Erdélybe megy, elfogták és Básta fogságába került, * kezességen szabadúlt meg, fejét és javait lekötve, hogy Székely Mózseshez többé nem szövetkezik, * de 1603-ban is már ismét a Bárczán harczolt és ismét fogollyá lőn. * 1614-ben Bethlen követe a portára. Ez időtől 1639-ig több rendbeli portai és más országos követségekben járt. * 1620-ban Marosszék, 1636. Háromszék főkapitánya, tanács-úr, országos elnök, és főlovászmester, volt Torda megye főispánja is. * Az unitaria vallást a katholikával cserélte föl. * Meghalt 1642-ben mart. 24-én, eltemettetett Fejérvárott a kath. egyházban. Első neje gelenczei Mihálcz Erzsébet volt, ki után 1612-ben nagy birtokot kapott; ennek halála után vette özvegy Szentpály-nét, született Petky Erzsét, kivel lakodalmát 1640-ben tartá, jelen lévén ott Erdély fejedelme és a két Oláhországi vajda is.