Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csallóközcsütörtök - Szent Jakab-templom

Részlet Ipolyi Arnold - Magyar Műemlékek I. rész - Csallóköz Műemlékei munkájából: 

"Csötörtök (Pozsony várm.). 1206, 1216, 1283. stb okiratokban nevezve (Cod. Dipl. IH. 1. 173., IH. 2. 464., V.3. 203.). Előjön bennök Csötörtök-helynek is mondva, mint város. Mint régi plébániai egyház Pázmány Jegyzékében áll, s az 1390-diki okiratban (Cod. Dipl. X. 8. 313.) Villa Liupoldinak írva. Mostani három hajójú és két tornyú kath. plébániai egyháza sajátságos , a szokottól eltérőbb idomával a XV-dik század késö-gót ízlésére mutat.

(...)

Ezen részletek nyílván a templom egyéb idomától eltérő román ízlés nyomai lehetnek, melylyel máskép még csupán a tornyok tömör, nehézkes tömege, hasonlón román építészeti jellemző tulajdonság, volna némi öszhangzáshan található. Úgy látszik tehát, mintha az egyház ezen részletei még előbbi román építészeti korszakából maradtak volna meg. És lehet hogy egy itteni régibb, talán XII-dik vagy XIII-dik századi román egyház — miután ezen időből a hely már is, mint fönebb láttuk, városnak vagy „fórumnak" neveztetik — később a XV-dik században gót idomban átalakíttatott, és részben ujonan épült. 

(...)

A templom alapítására nézve már ezen plébániai emlékiratokban találjuk szinte följegyezve a Bévezetésben említett azon hagyományt, mely szerint Csallóköz 12 régibb temploma sz. István által a 12 apostol tiszteletére építtetett. Csütörtök régi egyháza már azon körülménynél fogva is hogy sz. Jakab apostol tiszteletére van szentölve, természetesen kitünőleg ezek közé számíttatik. A mai egyházépület késö-gót idomaiból láttuk azonban, hogy az csak a XV-dik században épülhetett, vagy hogy csak az előbbi akkor egészen átalakíttatott. Söt az észrevett korábbi román építészeti idomok is (a leírt toronyablakon) legföljebb csak a XH-dik század építészeti korára volnának visszavihetök. Máskép kétségtelenül valószínűnek látszik, hogy Csötörtök, inintmár a XIII. század elején említett tetemesebb helység söt város (a f. idézett 1206-diki okirat ugyan praedium Csötörtök helynek nevezi, de már is oly praediumnak, mely proventus fori-val *), tehát vásárjoggal bírt) a mainál előbbi régibb egyházzal hírt ; s talán épen ezen régi román egyházából maradtak főn tornyán az eltérőbb részletek. Lehet hogy ennek alapítója, a hely okiratilag első ismeretes ura : Sándor a Bazini és Sz. Györgyi grófok nemzetségéből, ki a főn idézett 1206-diki okirat szerint, a helyet adományban kapta ; melynek azonban vásári jövedelme egy része a zirczi szerzeteseket is illetvén, gyanítani lehetne szinte, hogy a közeli Csákányban birtokos és lakó szerzetesek, egy akkori ily egyházi építményben anyagi vagy tettleges részt is vehettek."