Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mikháza római tábor

Dacia Superior északkeleti határa a Keleti-Kárpátok nyugati, legbelső vonulatai voltak (a Görgényi-havasok és a Hargita). Táborai: Mikháza (Călugăreni), Sóvárad (Sărăţeni), Énlaka (Inlăceni), Székelyudvarhely (Odorhei Secuiesc), Homoródszentpál (Sînpaul).  Forrás: Arcanum - Kézikönyvtár - ERDÉLY TÖRTÉNETE HÁROM KÖTETBEN - ELSŐ KÖTET A KEZDETEKTŐL 1606-IG - I. ERDÉLY AZ ŐSKORBAN ÉS AZ ÓKORBAN - 3. DACIA RÓMAI TARTOMÁNY - DACIA FELOSZTÁSA TARTOMÁNYOKRA. HATÁROK ÉS HADSZERVEZET

A mikházi (RO: Călugăreni, Maros megye, Románia) római segédcsapattábor 1 a Nyárád folyó bal partján és a mai település délnyugati szélén található. Kihasználva a Görgényihavasok és a Sóvidéki-dombság nyújtotta természetes védelmet, a tábortól keletebbre húzódó őrtorony- és árokrendszer révén az itt állomásozó segédcsapat látta el a Nyárád és a Szakadát völgyét átszelő római határszakasz ellenőrzésének feladatát. ... A Mikházán talált, CPAI rövidítéssel ellátott bélyeges tetőcserepek alapján úgy tűnik, hogy egy gyalogos segédcsapat, a cohors I Augusta Ituraeorum állomásozhatott a táborban a teljes 2. és 3. században, és a legio XIII Gemina, valamint a cohors I Alpinorum bélyegeit viselő leletanyag építőanyag-szállítmányokra utalhat.  A római romokat elsőként a 18. század elején Luigi Ferdinando Marsigli itáliai polihisztor említi. Neki köszönhető, hogy Mikháza az egyik legkorábban ismert római lelőhely Kelet-Erdélyben. Elkészítette az első leírást és helyszínrajzot, amelyen a tábort négyszögletes épületként ábrázolja, és a valószínűleg még látható északi kaput (porta principalis sinistra) egy félkör jelzi. Feltételezhető, hogy a tábor belsejében jelölt négyszögletes alaprajzú szerkezet a parancsnoki épület (principia) romjait ábrázolja. A Székelyföldet jól ismerő Orbán Balázs is ellátogatott a lelőhelyre a 19. század második felében, és megemlíti, hogy a négyszögletes alaprajzú tábor védőfala és árkai jó állapotban megőrződtek. Rögzíti azt a tényt is, hogy a tábor sarkai lekerekítettek, saroktornyosak, az északi és déli falszakasz közepén két kapu nyílik (valószínűleg a porta principalis sinistra és a porta principalis dextra), illetve a tábor közepén épületromok vannak.  Forrás: PÁNCZÉL SZILAMÉR PÉTER - A MIKHÁZI SEGÉDCSAPATTÁBOR

Mikháza—Sóvárad. - A Nyárád folyócska mellett, Nyárádremete közelében Mikházánál és az ettől nem messze fekvő Sóváradnál (a Kisküküllő mentén, Szovátától délnyugatra két-három km-re) elhelyezett castellumok, az itt napfényrekerült írásos emlékanyag szerint, talán közös parancsnokság alatt állottak, mert a csapattestek kőemlékei összekeverednek. Ezért mi is egyesítjük ezen két castellum helyőrségi listáját. Mikháza és Sóvárad táborerődítményeiben és körzetük Őrtornyaiban e szerint az alábbi csapattestek állomásoztak: Cohors P(rima) ALPfinortfm equitata), mint táborépítő, állandó helyőrség a római uralom végéig. Az építkezésben és a kijavítási munkálatokban résztvettek, tehát csak átmenetileg fordultak meg ezen a vidéken: Ala (I) BOSPo(ranorum) milliaria és a Légió XIII ge(mina) osztagai, amint ezt bélyeges tégláik igazolják.  Forrás: SZILÁGYI JÁNOS - A DÁCIÁI ERŐDRENDSZER HELYŐRSÉGEI ÉS A KATONAI TÉGLABÉLYEGEK