Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lesencefalu Szent Péter és Pál-templom

LESENCEFALU - R. k. templom. Barokkban átépített középkori templom. Nyugati oldalán alul négyszögű, fent nyolcszögbe átmenő, kósisakos torony áll, falaiban ks gótikus ablakokkal Nyitott toronyaljában középkori kapu maradványa látható, vállköves kerete felett háromkaréjos vakmérműben felismerhetetlenségig átmeszelt dombormű van kehellyel. A templomról középkori adat nem ismert, plébánosát említik 1421-ben. Jelenlegi formáját 1745-ben és 1788-ban kapta. (Védett műemlék.) Forrás: Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei

LESENCEFALU. Tapolcai járás. A középkorban Németfalu, Németfalva, részben helyi nemesek, részben a Csányiak birtoka volt, a XVI. században a Lesencetomaji család is részbirtokosa. Az utaktól távol fekvő falu a török időkben épségben maradt. 1745-ben átépített gótikus templomáról középkori adatot nem ismerünk. Péter nevű plébánosáról 1421-es adatból értesülünk. Forrás: Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

Lesencefalu, Római katolikus templom (Veszprém megye)  - A falkutatást a templomnak azon részein kezdtük el, ahol Marton Ferenc statikus szerint a falakat fűzővasakkal kell megerősíteni, illetve ahol a vakolat ettől függetlenül is rossz állagú. A templom déli oldalán a lábazat vakolata szinte végig fel volt táskásodva, így a kutatás első lépéseként ezt a részt tártuk fel. A lábazat vakolatának eltávolítása után egy feltáruló falelválásból megállapítottuk, hogy a hajó keleti és nyugati része nem egy időben, nem egy anyagból készült. A sekrestye DK-i és DNy-i szegletében folytatott kutatásból bebizonyosodott, hogy a sekrestye, a hajó keleti része és a szentély egy időben készült, egyetlen építési periódust képvisel. A sekrestyének korábban nem félnyereg teteje volt, hanem feltehetően a templomhajó tetejére merőleges nyeregtető. Kétségtelenné vált, hogy a templomon legalább két építési periódus határozható meg, egyértelművé vált számunkra, hogy a templom Ny-i része épült korábban. Ezért a kutatást kiterjesztettük a déli fal felső részére is, ahol egy kőkeretes ablakot találtunk részben eredeti állapotában. Statikai és építészettörténeti szempontból is lényeges volt a Ny-i homlokzat és a torony kutatása. A torony déli földszinti része teljesen kötésben a fallal, egy periódust képvisel. A toronylábazat és a felmenő fal között sem kőanyagban, sem habarcsban nincs számottevő eltérés, nem figyelhető meg falelválás. A falkutatás során minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a torony nyugati homlokzatán lévő ajtónyílás eredetileg is ilyen széles volt. A hajó északnyugati falán húzódó repedésnek épitészeti, építészettörténeti okát nem találtuk a kutatás során. A kőanyag, a habarcs és a falazási technika is teljesen egységes szerkezetű. A templom eredetileg is egyhajós volt, nyugati homlokzatához torony csatlakozott. Hajójának hossza 10,5, szélessége 8,1 m volt. A hajó déli oldalának nyugati végén volt a bejárata. A bejárattól keletre két vagy három, magasan elhelyezett keskeny félkörzáródású ablak világította meg belsejét. Eredeti szentélyzáródását nem ismerjük, csak a templom belsejében végzett ásatással lehetne meghatározni. -  Gere László - Forrás: RÉGÉSZETI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON 2000 - Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/71179, 2024. október 25