Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kisar református templom

"Kisar fekszik Szatmármegyében a Tisza balbartján. A hagyomány szerint halászkunyhókból keletkezett, melyeket a Tisza-part oly pontjára épitettek, mely a vizár által kevésbé volt látogatva s talán innen van Kis-Ar neve. Földesurai a következők voltak: 1520. Rozsályi Kun Péter és Pál; 1524. Drágffy János; 1633. Bethlen István és Péter; 1662. Székely László; 1663. Vas Márton. Viszontagságaiból a következőket említhetjük meg: 1565-ben Schwendy Lázár és Haszszán basa csatároztak mellette. (Szir.) A szatmári német várőráég 2000 írtnál is több kárt tett benne, a mint ez az 1662. tartott megyei vizsgálatból kitetszik. (Sz.-v.-m. levéltár act. pol. fasc. 12. 1662.) A kuruc-világban többféle hadak szállották és sarcolták meg. I. Apaffy Mihály fejedelem 1681. szept. 21. debreceni táborából egy rendeletet ad „a lelki és testi szabadságért fegyvert viselő magyarországi lovas és gyalog hadaknak, hogy a kisari lakosokra reászállani, őket ingyen való gazdálkodásra kényszeríteni és annak nem praestalásáért személyekben szidni, verni és akárminemű külső-belső javokban megkárositani, templomokra és kerítésekre, parókhiális házokra és szőlőhegyekre erőszakosan menni ne merészeljenek."  

A hitjavitást előzőleg Kisar r. kath. anyaegyház lehetett. Az 1864-iki „Schematismus  cleri Szatmár." 154. lapja szerint régi kath ól. templom létezett benne. Ezt igazolja azon szentelt víztartó is, mely e század elején a kisari ref. templom körűl találtatott. A reformáció a Rozsályi Kun és a Drágffy protest, főúri családok pártfogása alatt szilárdult meg benne. 

A szájhagyomány szerint előbb Nagyarnak lett volna filiája; de erre nézve semmi okmány sincs a szatmári ref. egyházmegye levéltárában. Ha filia volt is kezdetben, hamar anyásittatott; mert már a XVII-ik században egyike a szatmári ref. egyházmegye legtekintélyesebb gyülekezeteinek, s benne egyházmegyei gyűlések is tartattak, igy p. 1686. okt. 23. 1693. febr. 25.; majd 1704. ápr. 9. stb. és az újabb időben majd minden évtizedben. Legrégibb múltjáról keveset tudunk. A sz.-e.-m. Vet. Tarczalian. protocolluma egyes házassági s válópereket sorol elő 1670—1725. s 30-ig. Anynyi kétségtelen, hogy már a XVII-ik században papja sőt tanítója is volt. A gyülekezetet közvetlenül a lelkész igazgatta a polgári elöljárókkal, kik a vizitáción megjelentek s a papot, mestert marasztották ; mig a lelkész-hivás joga az egyháztanács, majd legújabban a népre szállt s a tanitó hivása az egyháztanács jogkörébe ment át." 

Forrás: Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

A református templom gótikus eredetű. Átépítették késő barokk stílusban 1797-ben, majd eklektikus stílusban 1877-ben. 1944. október 26-án a templom tornyába tüzérségi lövedék csapódott és leégett. A református templomot újjáépítették 1949-ben. Az eseménynek az emlékére 2004-ben emléktáblát helyeztek el a templom falán.