Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gyügye, református templom

Szakács Béla Zsolt - Gyügye, református templom leírásában: "A Szamos jobb partján fekvô település neve személynévre vezethetô vissza. Eredetét ahhoz a várjobbágyhoz kötik, aki az 1241-ben elpusztult Gyügyeteleke (késôbbi nevén Paptelke) nevében is elôfordul. Ezek szerint a falu a tatárjárás elôtt, a XIII. század elsô felében keletkezhetett. Elsô említése a településrôl származó Irok fiai, Ipoch és Péter 1284-es zálogügylete kapcsán történik. A falu felét 1322-ben a Szentemágócs nembeli Nábrádiak kapják. A falu a továbbiakban a Gyügyeiek és más családok birtokügyei kapcsán többször szerepel. Egy ilyen alkalommal, 1405-ben hallunk elôször a falu templomáról, amikor Zsigmond király Gyügyei Jakab fia Jánostól elveszi gyügyei birtokát, aki azonban azt a rajta álló Szûz Mária-kápolna kegyúri jogával együtt a váradi püspöknek és káptalanjának adja. Mivel a pápai tizedjegyzékben sem szerepel, valószínû, hogy a középkor során nem vált önálló plébániává. 1500-ban a templomot kôbôl épültnek mondják, melynek nincs tornya, de temetôjoggal rendelkezik. A XVI. század végén a falu református hitre tér. ... A sötétvörösre égetett téglából épült, torony nélküli templom két részbôl, egy 7,6 × 8 m-es, egyterû hajóból és annál keskenyebb, 6,3 m széles és 5,35 m hosszú szentélybôl áll. A templom nyugati homlokzata elôtt a XIX–XX. századra keltezett elôtér állt, melyet a restaurálás során faszerkezetû esôvetôvel váltottak fel. A szentély majdnem négyzet alaprajzú. ... A szentély északi oldalán egy befalazott ajtó került elô, mely a sekrestyébe vezetett. Feltárták a 4,5 m × 3 m-es sekrestye alapozását is, mely kötésben volt a szentély és a hajófal alapozásával. ... A templombelsô régészeti feltárása során egy korábbi épület nyoma került elô a szentély és a hajó területén. A szentély közepétôl valamivel délre, 155 cm mélységben a kelet–nyugati falakkal párhuzamos alapozási árok került elô, mely a szentély keleti falától 160 cm távolságban 90°-ban megtörik, majd 30 cm után ismét nyugat felé fordul. Ennek folytatása a hajóban is megfigyelhetô volt, de a fal teljes hossza nem ismert. Ennek alapján feltehetô, hogy egy a maihoz hasonló alaprajzú, de jóval kisebb korábbi templom szentélyének és hajójának déli alapozásáról van szó. További kutatás híján nem állapítható meg az építmény szélessége és hossza, és pontos datálásához sincs fogódzópont.

A mai templom építését tehát ez a korai, minden bizonnyal négyzetes szentélyû, egyhajós, kisméretû templom elôzte meg. Ha tekintetbe vesszük a falu létrejöttének valószínû dátumát, továbbá az egyenes szentélyû templomok hazai elterjedését, akkor ezt leginkább a XIII. századra tehetjük. A nagyobb templom építését indokolhatják a tatárjárás pusztításai, de még valószínûbben a falu birtoklásában beállt változások. Formai alapon a mai egyenes záródású templomot Koroknay Gyula a XIII. század elejére, mások sommásan a XIII. századra tették".