Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szamosújlak, református templom

A Szamos jobb partján fekvő, a középkorban Újlak, illetve Zombokújlak néven ismert faluban 1329-ben már állt egy Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom. Az erdélyi püspökség szatmári főesperességéhez tartozó egyház a pápai tizedjegyzékekben is szerepel: Péter nevű papja 1334-ben 32 dénár, egy évvel később pedig 15 garas tizedet fizetett. 1429-ben a templom Sebestyén nevű plébánosát említik egy oklevélben. A kisméretű, keletelt épület jórészt jelenleg is középkori formájában áll. Téglalap alaprajzú hajójához keletről azonos szélességű, a nyolcszög öt oldalával záródó, kétszakaszos szentély csatlakozik. A szentély északi oldalán az 1990-es évek első felében visszaépített, négyszög alaprajzú sekrestyeépület emelkedik... A templom épületkutatása során előkerült további részletek arra utalnak, hogy a ma látható szentély egy korábbi szentély átalakításával keletkezett. A fent leírt diadalívpillérektől másfél méterre keletre feltárták egy korábbi diadalív mindkét pillérének az alapozását, a déli körítőfal külső oldalán egy vele nagyjából egy vonalba eső támpillér alapjával együtt. A szentély két déli ablaka. közt pedig előkerült egy korábbi ablaknak az elfalazott csúcsíves záradéka. Állítólag egy régebbi, a záradék három oldalán fiókokkal (?) kialakított dongaboltozat maradványa is napvilágot látott volna a szentélyben. Mindezek azt mutatják, hogy a korábbi, szintén boltozott és a sekrestyével együtt épített szentély rövidebb volt a mainál, és déli, illetve délkeleti falszakaszán egy-egy ablakkal volt csak tagolva. E régebbi szentélyt körítőfalának megtartásával, de diadalíve elbontásával és új építésével – amelyet kívülről támpillérekkel is megtámasztottak – nyugat felé némileg megnyújtották, s déli oldalán egy helyett két ablakot alakítottak ki, köztük új támpillérrel... A templom két középkori periódusának pontosabb keltezése a kevés és nagyon egyszerű részletforma alapján alig lehetséges. A szentély poligonális záródása miatt az első periódus nem származhat sokkal korábbról, mint a XIII. század vége – XIV. század eleje. Ha azonban a hajó két déli és a szentély délkeleti ablakának formái eredetiek, az az építés lehetséges alsó időhatárát inkább felfelé tolja el. Hogy ez az épület azonos lehet-e az 1329-ben említett Keresztelő Szent János-templommal, egyértelműen nem zárható ki. A mind méretét, mind kialakítását illetően jóval jelentősebb, nagyjából ekkor épült csengeri plébániatemplom régiesebb részletmegoldásai azonban inkább arra utalnak, hogy az újlaki templom nemigen keletkezhetett a XIV. század közepe előtt, de felépítése akár a XV. században is elképzelhető. Az átalakítás felső időhatára a stílusváltás és a reformáció miatt nagyjából a XVI. század közepe. Az öt ablak ma egységes formája és arányai az orrtagos bővítéssel együtt a nagyszekeresi református templom délkeleti szentélyfalán jelenik meg az 1500 körüli időszakból.

Forrás: Papp Szilárd - Szamosújlak, református templom