Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Andocs - Nagytoldipuszta - Boldogasszony pálos kolostor

A megyéhez tartozó - az alapítás sorrendjében - két utolsó pálos kolostort feltétlenül együtt kell tárgyalni: Kisbáté és Told. Az előbbi léte és története, kapcsolata az utóbbival teljesen homályos. Kisbátéról szinte semmit nem tudunk. Az egyéb okleveles anyagokból tűnik ki, hogy Báté és Told, korábbiakban királyi birtokot 1355-83 között Nagy Lajos király adta Zámbó Miklósnak egy csere kapcsán. Az is ismeretes, hogy a „Kys-Bathc alio nomine Gierczen vocato” birtokon a Szt. Lászlóról és Szt. Zsigmondról nevezett kolostorban élő remetéknek 1383-ban Zámbó Miklós szántóföldet adott.67 Ugyanezen Mezőlaki Zámbó Miklós 1384-ben adományát visszavonta a „Gerche”-i remetéktől, s új kolostort alapított Toldon Boldogasszony tiszteletére. Toldot a későbbiekben is jelentős adományokkal látta el, s végül ebben a monostorban temették el. A kolostort később vikariátus rangjára emelték, s hozzá tartozott a wetahidai, a mindszenti és a szentpáli (!) kolostor. Középkori története és kiterjedt gazdasági tevékenysége a középkor folyamán ismert. 1542-ben a törökök felgyújtották, s ezután nem települt újjá. Ezalatt az 1383-ban megadományozott, majd az adománytól 1384- ben megfosztott Kisbátéról (Gierczen-ről) több említés nem esik. A korábbi és az újabb szakirodalomnak a véleménye erről az, hogy Zámbó Miklós új alapításakor a kisbátéi remetéket telepítette Tóidra, új kolostort adva nekik. S ez indokolta az egy évvel korábbi birtokadomány megszüntetését. Nagyon valószínű feltételezés, s a topográfiai kutatás is - adatok hiányában - csak egy ponton kérdőjelezi meg. Told helye egyértelmű: Karád és Andocs között Nagytoldi- puszta neve, s a karádi r. k. plébánia Historia Domusának feljegyzése őrzi az emlékét. Told régi temetője felett, kisebb emelkedésen eklektikus - egykori uradalmi gazdatiszti - épület áll. A helyi hagyomány ez alatt tudja az egykori pálos kolostor helyét. Ezt alátámasztani látszik, hogy a közelmúltban végzett vízvezeték-fektetés során az épület környezetében több, egymással párhuzamos, igen vastag falat vágtak keresztül. A helyi hagyományok az épület alatti - kétségtelenül korábbi - pincét is középkorinak tartják, s eddig ismeretlen föld alatti folyosóról is tájékoztatnak. Túl a hagyományok szokásos túlzásain, megállapítható, hogy az egykori toldi monostor valóban a toldi temető feletti kis dombon állt, s falaira részben ráépült a jelenleg is álló, egykori uradalmi épületegyüttes. A főépület környezetében még ma is több, XIV. századi eredetű faragott követ lehet találni. Dispozíciója ásatás nélkül nem határozható meg. 

Forrás: Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Thoold-i Boldogságos Szűz Mária kolostort 1384-ben Záimbó Miklós királynéi tárnokmester alapítja, akit a templomban temetnek el. A kolostor a pálosrend egyik leghíresebb vikariatusa. A templom Szent Margit és Szent Katalin oltára előtt kőből épült sírboltba a Fayz-i család temetkezik, míg a Szent Péter és Szent Pál előtti oltár előtt is sírbolt található. 

A történelmi nyomok szerint a hírneves Boldogaszszony XII. századi faszobra a törökök által feldúlt Thoold-i pálos kolostor templomából az alig néhány kilométerre levő pálos birtokra, Andocsra kerül. 

1542. augusztus 6. körüli levél szerint a kolostort felperzselik a törökök. Az ellenség elvonulása után, a hónap végén Péter bajcsi pálos vikárius Segesdről jelzi, hogy a Thoold-i kolostorba megy lakni. Az 1555. évi török hadjárat azután végleg megszünteti a szerzetesi életet. 

1864-ben a romokat a karádi uradalom lebontatja és a kolostor boltozatos pincéjére kilenc ablakos, félemeletes gazdasági és tiszti épületet emel, ősi fákkal, festői környezetben, nagyon szép parkban a „kastély" most állami gazdasági központ. A nagy múltra — a sarkokon kivehető — faragott kövek emlékeztetnek. 

Forrás: Molnár István: A magyarországi pálosok „Zöld kódex”-ének Somogy megyei regesztái