Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szacsva református templom

1567-ben jelentkezik Zachva néven, amikor a regestrumban 13 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. III. 172.) 1611-ben Szachvaként (C. Suciu: Dicţionar istoric.) szerepel az okiratokban.

Orbán Balázs írja: "Több nevezetességet mutat fel, s igy több érdekeltséget költ a szomszédos Szacsva, mely Magyaroson felül a Szacsva patak szűk völgyületében rejtőzködik. Hagyományilag Szacsva volt azon ős falu, melynek kibocsátott gyarmatai alapiták a szomszéd Egerpatakot és Magyarost is, minek következtében említett faluk régebben – még pár századdal ezelőtt is – nemcsak egyházközségileg, hanem hatóságilag is Szacsva alá tartoztak*, s csak később lettek önállókká. Szacsvának mint törzs-helységnek volt régi vára is fenn a bérczek egyik büszke ormán, honnan a várőrség lehuzódván, alapitotta a helységet; a régi falunak volt ódon temploma is, mely túlélvén magát, ujjal váltatott fel, s igy nyomtalanul eltünt az őskor e műemléke, sőt a hivek tovább adtak az ezen egyházból visszamaradt régi harangon is, mert azt kicsinyelvén, Eresztevénynek engedték át; felkerestem én ott is, mert oly köriratot reméltem rajta, mely talán Szacsva őskorára adatul szolgálhat vala, a mit ugyan nem találtam, de minden epigraphicus némasága mellett már hosszukás idomtalan alakja is elégséges arra, hogy a XV. századból eredettnek itéljem. Mindezek Szacsva régiségére utalnak, bár e helységről való első történeti adatunk csak a 16-ik század közepe tájaig hatol fel, vagyis az 1567. évi regestrumig, hol Zachwa néven 13 kapuval jegyeztetett be. Egy 1589-ki adománylevélben Zachiva néven fordul elő*. De az okmányi tudatnál jóval régibbre viszi Szacsva lételét az innen származó Szacsvai család, mely nemcsak hogy innen ered, hanem mult időkben itt is lakott s innen is irta magát, csak későbbi kitelepedésével vette fel a „léczfalvi” és „esztelneki” előnevet. A legelső Szacsvai, kiről történelmi tudomásunk van, Gergely, ki az 1442-ki szentimrei csatában tünteti ki magát. A fejedelmi korban Mihály mint Bethlen Gábor kapitánya szerepel, s érdemei jutalmául ezen fejedelemtől szablyát tartó oroszlán czimert és jószágot nyer Szacsván. Ezen Mihálynak unokái György és András szállnak el Szacsváról, s szerzik as léczfalvi és esztelneki ágat*."

Mai templomáról Kovács azt jegyzi meg (Magyar ref. templomok. II. 687.), hogy régi, de „építési ideje ismeretlen”. 1701-ben újítják barokk stílusban. (uo.)

Régi templomára utal, hogy hajdan Egerpatak és Sepsimagyaros anyaegyháza volt. Régiségét támasztja alá az is, hogy Eresztevényre került harangja hosszúkás formájával XV. századi vonásokat mutat. (Orbán: i.h.) Ezek alapján biztosra vehető, hogy már a reformáció előtt Szacsvának temploma és egyháza volt.

A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, templomával együtt. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.), s e század elején is csak református temploma van. (Helységnévtár. 1913.)

Forrás: Léstyán Ferenc MEGSZENTELT KÖVEK A KÖZÉPKORI ERDÉLYI PÜSPÖKSÉG TEMPLOMAI

Forrás: Orbán Balázs: A székelyföld leírása; történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból.