Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Irota, Várdomb-tető

Irota község a Cserehát szívében, Edelénytől 18 kilométerre északkeletre, a megyeszékhely Miskolctól mintegy 40 kilométerre északra fekszik. A község belterületének közepétől Ny-ra, a falu szélétől légvonalban kb. 500 m-re egy markánsan elkülönülő kis hegycsúcs, a 271,8 m tszf. magasságú Várdomb-tető található, amely az erdővel borított Nagy-Erdő nevű hegycsoport legkeletibb nyúlványát alkotja. A hegynyúlványon egy ovális, nagyjából É–D-i tájolású, 60 × 40 m alapterületű, árokkal, és az árok külső oldalán sánccal erősített vár maradványai találhatók.

A vár árka és sánca a vár északi, valamint Ny-i oldalán markánsan jelenik meg. A sánc legnagyobb magassága az árok aljához mérten kb. 2 méter. A vár K-i oldalát a meredek domboldal alkotja, itt sáncot ezért már nem építettek. A vár középpontjától délre lévő gödrökben habarcsos törmelék látható. A vár kiemelkedő középső részén belső helyiségek szabdalt nyomai sejthetők, valamint egy 2–3 m széles lapos perem (talán az egykori út helye) a K-i, meredek oldalban.

Az itt található erődítményre Pesty Frigyes helynévgyűjtésében találjuk az első utalást. A település jegyzője 1864-ben, majd 1865-ben egyaránt arról írt, hogy „…az ugy nevezett kopasz part emelkedett köves dombon…egy kis szerü várnak jelei most is láttzatnak…” A Herman Ottó Múzeum régészeti leltárkönyvében 1958-ból két darab Irotáról származó Árpád-kori kerámiatöredékre utaló bejegyzés található. A leletek Irota nyugati határában, a Nagy-Erdő területén kerültek elő, közelebbről a Várdomb tetőről.

2002-ben – Pesty Frigyes adatai alapján – Pusztai Tamás járt a Várdombon, és rövid leírást adott az ovális alakú, árokkal és az árok külső oldalán sánccal erősített vár helyéről, ahol habarcsos törmeléket is talált. 2006 novemberében Irota község rendezési tervéhez készítendő örökségvédelmi hatástanulmány kapcsán Szörényi Gábor András járta be a Várdombot és a várról további részletmegfigyeléseket tett. Értékelésében arra utalt, hogy a vár egy Árpád-kor végi középrangú nemesi család reprezentációs és értékóvó építménye lehetett, melyet más Borsod megyei kisméretű erődítményekkel állított párhuzamba. A vár építésének és fennállásának korát valószínűleg a 13. sz. második felére, a 14. sz. elejére lehet helyezni a helyszínről származó csekély kerámialeletek alapján.

Az Irotára vonatkozó középkori források rendkívül szerények. Az első, de csak feltételesen ide vonatkoztatható forrás 1282-ből való, amikor talán Irotáról (de Inacha) nevezteti magát egy Öklelő (Vkleleu, Wkleleu) Mihály nevű borsodi nemes, aki a forrásokban 1276 és 1322 között szerepel. A falut első alkalommal biztosan 1320-ban említik a szomszédos Abaúj megyei Gadna határjárásában. Ezt követően 1376-ban van forrásunk Irotáról, ahol ekkor a Kátai (de Katha) családnak volt részbirtoka.

Jelenlegi állapot:

A Várdomb-tető területe erdős, erősen bozótos. Napjainkban csak jelzetlen, néhol majdnem teljesen benőtt földúton érhető el. A várhely a 2025 tavaszi bejárás alkalmával nehezen áttekinthető volt. Az árok és a sánc vonala még követhető, de a vár belső területén az erősen bozótos erdőfedésben már nem voltak megfoghatóak a korábbiakban leírt belső helyiségek. Az északi és a déli részen még érzékelhető egy-egy kör alakú mélyedés, illetve a déli részen a plató pereme beásással roncsolt formát mutat. A keleti oldalon a sánc és a feltöltődött árok vonala már csak terasz formájában mutatkozik. Korábbi felvetés, miszerint a keleti oldalon esetleg út futhatott, azért zárható ki, mert nincs látható folytatása egyik irányba sem. Emellett bár valóban itt a legmeredekebb a terep, azonban még messze nem támadhatatlan. Tehát az ároknak és a sáncnak a keleti oldalon is fontos szerepe kellett hogy legyen. A várba bejárat feltehetően északról, a gerinc irányából történhetett. Itt a legszélesebb az árok, amely jelenlegi állapotában már erősen feltöltődött, mélysége alig haladja meg a fél métert. Mivel a várról eddig nem készült felmérés, így a helyszínen készített vázlat és a Google műholdas képei alapján készítettük el az erődítés alaprajzi vázlatát.

Források:

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig
MAGYARORSZÁG VÁRAINAK TOPOGRÁFIÁJA 1. kötet

Keserű László: Irota, Várdomb-tető - 2025 - Terepi feljegyzések - www.varak.hu