Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Balatonszemes - Páduai Szent Antal-templom

SZEMES 2.

Méretek: teljes hossz: 19,2 m, hajó: 11,4x8 m, szentély: 7,8x6,5 m, sekrestye: 4,7x4,3 m, falvastagság: 0,8 m. (52., 53. ábra) 

A Szűz Mária tiszteletére szentelt plébánia első ízben a pápai tizedjegyzékben szerepel. A somogyi főesperesség alá tartozó egyház azonosítása bizonytalan a fentebb említett ok miatt - talán az 1333-5 között adózó Péter volt a település papja, aki 1333-ban 50, 1334-ben 40, 1335-ben pedig 60 kis D-t fizetett. A falut vámjával együtt 1403 óta a Gordovai Fancsok birtokolták. 1410-ből Tamás plébános neve ismeretes. 1517-ben a templom kegyura Gergelylaki Buzlay Mózes királyi fő-ajtónállómester volt, aki az elpusztított templomot „quasi a fundamento edificari feci et ecclesiam similiter ipsorum de Zemes, quam pater eorum desolaverat... pulchre edificari et maiorari feci". 1744-ben Szt. Antal-temploma Szólád filiája, de egykori plébániájára még emlékeznek. Ekkor a Hunyadi család megkezdte a korábbi templom újjáépítését; ekkor épült É-on a barokk sekrestye, illetve a Ny-i torony. Külsejénél tágas üreget találtak (kripta vagy csontház).

A késő középkori, egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, háromlépcsős támpillérrel ellátott r. k. templom falain mérműves és félköríves záródású középkori ablakok sorakoznak. Szentélyének É-i falán egy 1517- ből származó reneszánsz domborművet találunk, amelyen két jón pillér között, egy egykor domborműves felület felett háromrészes főpárkány húzódik kagylódíszes lunettával, frízében szárnyas angyalfejjel. Készítője Gergelylaki Buzlay Mózes, aki feltehetően a templom késő gótikus átépítéséért is felelős. A romos templomot 1740-ben a Hunyadi család állíttatta helyre, illetve új tornyot építtetett hozzá. Műemléki helyreállítása 1964-72 között zajlott, amelynek során egy 65 cm vastag törmelékréteget távolítottak el. Dercsényi Balázs a gótikus szentélyben történt falkutatása során a diadalív D-i oldalán, a középkori hajó 80 cm-es szakaszában megtalálta a keresztboltozat indítását. 

Az 1. periódusú templom 1100-1200 körül épülhetett félköríves, rézsűs ablakokkal, félköríves szentéllyel, farkasfogas párkánnyal, amelynek maradványai a mai szentély külső oldalán, a D-i falon (amely a korai templom hajója volt) megtalálhatók. 

2. periódus. A 13-14. század fordulóján megnagyobbították az épületet. Ekkor a D-i fal megmaradt, de a templom új szentélyt kapott. A szentély D-i diadalívénél tégla ke- resztboltozat-indítást azonosítottak. Ez idő tájt a Raholczai család egész vagyonát a szemesi egyháznak adományozta. A 3. periódus Gergelylaki Buzlay Mózeshez köthető, aki a templomot megnagyobbította, illetve nagyméretű, késő gótikus ablakokkal szabdalta. Az épületet háromlépcsős támpillérekkel erősítette meg. 

Forrás: M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)