Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

REGÖLY-SOMOLY

Temploma középkori oklevélben nem szerepel.

Az 1722-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint szentélye majdnem teljesen elpusztult, az északi oldal egy ember magasságában, a déli kétszer olyan magasan áll, a nyugatra néző torony harmadrészben megmaradt.

A templom romjait feltünteti az első katonai felmérés és Schnemann 1818-as térképe is. Bregovics Pál 1829-ben ezt írta a romról: „A templom omladékai még most is látszanak. Fiatal koromban (1800 körül) még voltak falai tornyával együtt (.. ./’.1530 1824-ben „a Somolyi pusztán Gothus formára épült Templomnak egy az Orságút mellett egy kis völgyben látszató Tornya’ maradékja" látszott csu­pán. Fényes Elek a múlt század közepén így számolt be a romról: „Somolyi pusztán egy régi szentegyháznak a völgyből csak tornya látszik ki"

1866-ban Rómer Flóris még lerajzolta az akkor még fennálló déli hajófalat és a részben meglevő, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt is. 1960-ban Mészáros Gyula,1334 1963-ban Torma István végzett terepbejárást a templomrom környékén. 1963-ban Mészáros Gyula a torony kiomlott EK-i sarkában, a to­rony és a szentély találkozásánál előzetes kutatást vég­zett, majd Nándori Klára tervei alapján az OMF vég­zett állagmegóvási munkákat: a hiányos részeket - a fal­koronát és a torony EK-i sarkát - téglával pótolták).

1999 májusában a romot kincskeresők bolygatták meg: a toronytól kb. 4 méterre keletre kibontották az északi ha­jófal egy kb. 80 cm hosszú szakaszát és a hozzá csatlako­zó 1,2 méter hosszú támpillért. Ódor János Gábor veze­tésével leletmentést végeztünk: a kb. 1,6 méter mély göd­röt 2 x 2,5 méter nagyságú szelvénnyé alakítottuk, ki­bontva a tört kőből és négy sor téglából álló alapozás­ra épített, 10 cm széles beugrással induló kb. 40-60 cm magas falat.

1999-ben szintén az ő szakmai irányításával feltártuk a gótikus téglaépület sokszögű, támpillérekkel megerősí­tett szentélyét, benne az egykori oltár alapozásával. A szentélyt belül festett, színes vakolat borította a megtalált apró darabjai alapján. A templom körüli te­mető 12 sírját is napvilágra hoztuk; ezek közül kettőt az épület pusztulása után annak töredékes tégláival raktak körül. A részleges pusztulást a szentély keleti zárófalának használt téglákból való újrafalazása is igazolta. A templomot belül négyzetes, illetve háromszög alakú padlótéglákkal burkolták, ám a nagy mértékű újkori bolygatás miatt ezekből egyet sem találtunk eredeti helyén. A fel­tárt részletek segítségével kiszerkeszthető a fennálló to­ronyhoz tartozó egykori templom alaprajza.

Forrás: K. NÉMETH ANDRÁS: A KÖZÉPKORI TOLNA MEGYE TEMPLOMAI