Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A patacsi Szent Márton-templom

Patacs alapjait tulajdonképpen a 13. században tette le Bertalan pécsi püspök azzal, hogy 1225-ben kolostort építtetett a közeli erdőkben, a Jakab-hegyen élő remeték számára. Az idetelepülteket Boldog Özséb szervezte be az általa alapított pálos rendbe.

A helyi szerzetesek nagy szorgalommal tevékenykedtek a környéken, Patacs és Magyarürög térségében. Kétszer is elnéptelenedett a kolostor a történelem folyamán: először 1550-ben a törökök érkezésekor, másodszor a reformkorban hagyták el a szerzetesek a kolostort. Ezt követően pusztulásnak indult a létesítmény, összedőlt, mára csak a romjai látszódnak.

A mai patacsi templom őse az 1334-ben épült, Szűz Máriának szentelt rendház, ahová a rablók folyamatos zaklatásai elől menekültek le. Később visszatértek a Jakab-hegyi kolostorba, de a hegy lábánál fekvő faluban létrehozott rendház tovább üzemelt.

Patacs a török hódoltság alatt is végig lakott maradt, a templomot pálos szerzetesek a 18. században építették újjá a romos, elnéptelenedett rendház köveiből. Ekkor jelentek meg rajta a barokkos stílusjegyek. A szentélyben még ma is megtalálhatóak a középkori épület falának részletei.

1829-ből ismerünk egy leírást róla, ebből sokat lehet megtudni az akkori állapotokról. Király József püspök szentelte fel a templom két harangját Szent Flórián és Szent Márton tiszteletére. Azóta kétszer alakították át: egyszer 1864-ben, mai formáját pedig 1902-ben nyerte el.

A barokk oltár sajnos elpusztult, egykori helye fölött egy Szent Mártont ábrázoló freskó díszeleg. A 19. század végéről még ma is áll Szűz Mária szobra.

A középkori falakat a mai fehérre mázoltak takarják, egy átfogóbb vizsgálattal szinte teljes egészében láthatóvá lehetne tenni. Patacs Szent Márton temploma is egy a környék Árpád-kori épületei közül, kár, hogy ez ma már abszolút nem látszik.

Forrás: Boros László – Patacs és Ürög temploma

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A falu első templomáról 1297-ből van feljegyzés: Bertalan pécsi püspök 1225 körül a Jakab-hegyen kolostort építtetett a remeték részére, amely később a pálosok kezébe került. A tatárjárás szétkergette a rendet. 1334-ben Patacsi Kelemen új kolostort építtetett, a mai Szent Márton templom helyén. Ennek Nagyboldogasszony [templom] volt a neve. 1539-ben is állt még a két kolostor; a törökök később elpusztították a Jakab-hegyen állót. — „1334-ben Kelemen püspöki nemes jobbágy az általa Patacson a B. Szűz tiszteletére épített egyházat átadta az ürögi [pálos] remetéknek, akik az ürögi [patacsi?] Sz. Jakab kolostorban a rablók garázdálkodásai miatt nem lakhattak tovább ..." [Györffy 1:356.] 

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)