Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bajna - Szent Adalbert-templom

Bajna, nagyközség, az esztergomi járásban, legrégibb birtokosa a Básztéh nemzetség volt. 1293-ban Bajnai Péter eltiltotta ugyan a Básztéh nembeli Andrást ennek a birtoknak a megvételétől, a mely azért mégis a Básztéh nembelieké lett. 1300-ban azonban az e nemzetségből származott Rénold fia András fia, Miklós bírói ítélet alapján elveszítette Bajnát, melyet az általa okozott károk fejében a Zovárd nembeli Vécs unokájának, Zovárdnak volt kénytelen átengedni. Zovárd fia Domonkostól szintén elkobozták e birtokot. 1352-ben hosszas utánjárásra ismét visszanyerte, ekként a helység a Zovárd nemzetségből származó Bessenyey családé lett. A török világban egyike volt azoknak a falvaknak, a melyek nem pusztultak el. 1660-ban Farkas Ambrus özvegye, Kincsy Orsolya volt itt birtokos. Plébániáját 1688-ban állították vissza. Az 1696. évi összeírás szerint Sándor Menyhért alispán birtokában találjuk. Az 1732. és 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint báró Sándor Mihály földesurasága alá tartozott, a ki régi, 1487-ben épült templomát 1751-ben megújíttatta. 

Bajna temploma Szent Adalbert vértanú püspök (†997, ünnepe: április 23.)  tiszteletére hívja az imádkozókat. Egyes források szerint 1087-ben, más források szerint 1484-ben épült, szentélyében még láthatók a gótikus ablakok nyomai, falát kívülről támpillérek tartják. A bajnai plébánia-templom belső hosszúsága 30.7 m, szélessége 6.7 m, a mellékhajó hossza 13 m, szélessége 5.5 m. A szentély és az ablakok gótikus, a hajó és torony román stílben épült. Régi keletkezését bizonyítja az építkezés módja, valamint a templom szentélyében lévő Pasztoforium, az oltáriszentség őrzésére szolgáló hely, amely a szentélyben a falban beépítve látható, vasajtóval. Román stílben, művészi kidolgozásban készült, egyes részeiben már letöredezett. Kb. a XV. századból származik, magassága 6 m. Elsőízben 1751-ben báró Sándor Mihály kegyúr renováltatta a templomot, mely ebben az időben csupán a mai szentélyből és főhajóból állott. Ekkor épült a torony és a kórus. 1795-ben gróf Sándor Antal kívülbelül restauráltatta. 1810-ben gróf Sándor Vince a megrongált torony helyébe a jelenlegi tornyot építette. 1885-ben Simor János hercegprímás saját költségén két mellékhajóval megtoldotta a templomot. A kisebb mellékhajók 1891-ben épültek, ekkor a nyugati homlokzaton levő gótikus kapukeretet a déli mellékhajó falába helyezték át s ekkor készültek a ma is látható neogótikus ablakok, az uradalom és a hívek együties hozzájárulásából. A kegyuraság a templomot a következő években restauráltatta: 1885, 1891, 1911, 1921 és 1929-ben. A templom kb. 1200—1300 hívő befogadására alkalmas.  

Forrás:

Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 3. (Pannonhalma, 2015)

Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908) - ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Bajna

Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)III. Kirándulások