Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://djnaploja.wordpress.com/2020/12/03/bodrogszentes/

Bodrogszentes vár és templom

Bodrogszentes határában, a Pilis-hegyen, valamely nagyobb épületnek a nyomai láthatók, melyet a hajdani szentesi vár maradványainak tartanak. A Szentesi, másként Makó család ősi fészke. 1377-ben Zenthesi Makó fia Pálé, kinek fiágon magva szakadván, női ágon 1411-ben a Csapiak, 1423-ban a Kerecsényiek osztozkodnak rajta, 1438-ban pedig a Csicseriek és a vele osztályos családok. 1444-ben Pike Balázs az ura. 1453-ban ismét egy Makó nevű ura bukkan fel, de egy évvel később Eszenyi (Ezen) Istvánt iktatják egyes részeibe. 1465-ben Bacskai István és Tárkányi István, 1493-ban Czékei János és a Zétényiek, 1499-ben pedig Zenthesi Benedek is birtokosokúl szerepelnek. A XVI. század elején, 1507-ben Semsei Ferenczet iktatják egyes birtokrészeibe, 1550-ben Skaricza Mátyást, 1558-ban Soós Jánost, 1580-ban Golopy Gáspárt, 1590-ben Kornis Dorottyát, 1594-ben Rákóczy Zsigmondot és Ferenczet, de az 1598-iki összeírás már ismét más birtokosokat sorol fel, ú. m. Kún Gáspárt, Melith Pált, Anárcsy Istvánt, Bakos Jánost, ’Sennyey Istvánt, Paczoth Ferenczet, Pinkóczy Ferenczet és Herczeg Ferenczet. 1613-ban Paczoth Ferencz özvegye Balassa Anna, 1629-ben ’Sennyey Sándor, 1654-ben a Tárkányiak is birtokosok. 1688-ban a Tárkányi és ’Sennyey részt ’Sennyey III. István kapja. A ’Sennyeyeket 1742-ben a Dőryek követik, de ez a rész 1800-ban ismét a ’Sennyeyeké lesz. 1693-ban Vécsey Sándort is egy rész birtokába iktatják. 1808-ban Szimay Antal kap egy részre királyi adományt, de vele együtt Bémer Antal is birtokos itt, azután még a báró Ghillányi, Ibrányi, Nemessányi és Gyulay családok. Most gróf Mailáth Józsefnek és Nyomárkay Józsefnek van itt nagyobb birtokuk. Református temploma ősrégi és előrésze, a toronynyal, román stilben épült. 1423-ban már fönnáll ez a kőtemploma, melynek tornya akkor leomlott. A templom szentélye korai gót stílű s a hajónak külső falában szintén csúcsíves ú. n. „szamárhátú” befalazott ajtó látható. Belsejét 1794-ben újították meg utoljára és karzatját magyaros díszítésű fabetéttel látták el.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - ZEMPLÉN VÁRMEGYE - ZEMPLÉN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta Vende Aladár