Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bekecs templom

Bekecs, magyar kisközség, a Takta vize mellett. A Bekecsiek ősi fészke, mely nevét a Bogáth-Radvány nembeli Bekétől kapta. 1360-ban I. Lajos a birtokot a Bekecsiekkel rokon Monakyaknak adományozza. Ez időben még csak földterületként szerepel. 1405-ben az Isépiek, Cseleiek és Dobiak birtoka, mely utóbbiakat 1435-ben és 61-ben iktatják egyes részeibe, de ugyanekkor a Kőszeghi család is birtokosa. 1643-ban a Monakyak férfiágon kihalván, báró Andrássy Mátyásné, a fiúsított Monaky Anna kapta. 1732-ben a Szent-Miklóssy család bírta zálogjogon, de azután ismét visszakerült az Andrássyakhoz és most gróf Andrássy Dénes hitbizományához tartozik. A község két ízben teljesen elpusztult; először a török világban, a mikor is 1567-ben pusztult helyként szerepel, másodszor pedig a kurucz világban, a mikor a sok háborúskodás és sanyargattatás következtében mindössze két háza maradt meg. A községben kisebb igényeknek megfelelő sós-fürdő is van, melynek gyógyerejű vizét már a százdi apátság 1067-iki alapító levele említi. 

Bekecs középkori eredetű gótikus temploma a török világ pusztításai miatt rommá lett, és a falu is puszta hely volt 1567-ben. Az újratelepülő lakosság református vallású volt, kik birtokukba vették és kijavították az ősi templomot, mert az 1595. évi összeírás szerint már református temploma volt. Az 1620-as évekre pedig bizonyára még szebbé tették, mert az akkor Abaújszántón lelkészkedő Károlyi A. András ezen évek valamelyikében szentelte fel a bekecsi templomot, ugyanis megmaradt neves műve, egy „Úrvacsorás prédikáció és agenda a bekecsi templom fölszentelésekor." Szenczi Molnár Albert 1625-ben kiadott „Consecratio templi” című művében leírta Bekecs újjáépített templomát és a falakon olvasható feliratokat. 

Az időközben elpusztult bekecsi református templom szentelése tehát több szempontból is reprezentatív értékű. Kiemelt alkalom, melyet Szenes a gyűjtemény összeállításával tett ismertté és maradandóvá. Az a kérdés azonban, hogy miért pont a bekecsi templomot választották reprezentatív célokra, még megválaszolatlan maradt. Bekecs kiemelkedik a térség többi falva közül, és szentelésekor az egyházi és politikai elit jelentős személyiségei vannak jelen. Miért válik a templom felavatása kiemelt, megörökített és reprezentatív alkalommá, mitől különleges a bekecsi templom? Erre egyértelmű választ Szenei ad, a Consecratio templi noviban, „Az Templomfalain való írásbéli mondások” című részben. Ezt a részt a nyomtatvány középpontjába helyezte. Itt ismerteti azt a 78 bibliai idézetet, amely a bekecsi templom falaira, székeire volt festve. Ez a nagy számú igés díszítés kivételesen gazdag és magyar területen egyedülálló. A bekecsi református templom nem volt sem egyháztörténeti vagy politikai szempontból meghatározó terület központi temploma, sem nagy protestáns városé, de kivételes az a művészettörténeti jelenség, amelyet egyedül Szenes nyomtatványából lehet rekonstruálni. Csak az irat ad információt róla, mivel a templom megsemmisült a határ menti harcokban 12 évvel a felavatása után, 1637-ben. 

A bekecsi református templomot gazdag díszítése tette különlegessé. Egy speciális egyházművészeti jelenség volt megfigyelhető a 12 évig fennálló falusi templomfalain. A második parancsolat értelmében kikerült figurális ábrázolás helyére a legtöbb református templombafehérre meszelt falak, virágos díszítés, vagy az Erdélyre jellemző kazettás mennyezet ábrái és feliratai kerültek. Nem pótolták és nem is akarták pótolni a bibliai történetek képeit, vagy az Istent ábrázoló művészeti alkotásokat. Bekecs sem tér el a korszak református szellemiségétől, vagyis a parancsolat ilyen jellegű értelmezésétől, mégis tudja „ábrázolni” Istent a maga kinyilatkoztatásában és rejtőzködésében. A bekecsi igés válogatás biblikus elvek szerint, tehát Istent cselekedeteinek, velünk való kapcsolatának fényében mutatja be. A szöveg is tud adni egyfajta képiességet, a betűk megfestése azonban meggátolja, hogy a hívők istenképe statikussá váljon, mindig figyelmeztet az Ige központi szerepére. Az olvasónak pedig szabadságot és feladatot ad, hogy a feliratokat, a párbeszédekben leírt örömöt és vívódást életszakaszai és tapasztalatai alapján újra és újra értelmezze és megértse. 

Ezt a templomot az ellenreformáció idején elvették és a zaklatások között a református gyülekezet élete is teljesen megszűnt.

A gótikus eredetű, keletelt templomot többször, így 1930 táján is átépítették, illetve lebontott részeit újakkal pótolták. Középkori voltára ma csupán tornyának falazata emlékeztet. A lapos dongaboltozattal fedett hajó délnyugati sarka mellett álló torony földszintje keresztboltozatos, és csúcsíves nyílással kapcsolódik a hajó teréhez. A gótikus tömegű torony déli falában a Széchenyi-család kisméretű kőcímere látható. 

Forrás:

Magyarország vármegyéi és városai - Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely (Magyarország vármegyéi és városai, 1905) - ZEMPLÉN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI 

Várady József: Tiszáninnen református templomai (Debrecen, 1989)

Trajtler Dóra: A Consecratio templi novi és a bekecsi templom feliratainak teológiai elemzése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992)