Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Törtel - Czakó-halom

Hitelesen hunnak tekinthető leletet ismerünk Törtelről. A község közelében, a Cakó-halom belsejéből egy, talán altai (Belső-Ázsia) eredetű, nagy, bronzból készült áldozati üst került napvilágra. Valószínűleg áldozati, kultikus cselekményeknél volt szerepe. A törtelivel együtt három ép (kaposvölgyi, várpalotai) és egy példány töredéke (Dunaújváros) ismerős Magyarországról. 

Öreg János beszámolója szerint a Czakó-halmon is „. . . csak a szőrhalmihoz hasonló temetőt s templomalapfalakat fedeztünk fel.” (Vasárnapi Újság 1880, 7. sz. ) Balanyi Béla szerint a Czakó-halmon többszöri terepbejárás alkalmával sem került elő oly nagymennyiségű Árpád-kori cserépanyag, hogy falumaradványokat tételezhetnénk fel. A halom környékén nem XI—XIII. sz-i, hanem szarmata eredetű edénytöredékek találhatók. Öreg János a Mák-halommal tévesztette össze a Czakóhalmot. (Balanyi 1973, 35. old.). 

„A hun művészet sajátos alkotásai a bronzból öntött nagyméretű áldozati üstök. Magyarországról egy nemrég előkerült példánnyal már négyet ismerünk. Előzményei Belső-Ázsiában és Észak-Kínában találhatók, felületüket mezőkre osztó élesen hangsúlyozott bordázott díszítésükkel és koronaszerű fogófüleikkel a kínai művészet zárt kompozícióját ültetik át a távoli nyugatra. “ Ezt írta a hun üstökről Bóna István, az 1959-ben a Gondolat Kiadó és a Képzőművészeti Alap kiadóvállalatának közös gondozásában megjelent, „A magyarországi művészet a Honfoglalásig“ című művészettörténeti kézikönyvében. 

Az eddigi legnagyobb, eredetileg 1 méter körüli magasságú és kb. fél mázsa súlyú, valamennyi között a legdíszesebb hun üstöt a Czakó-halom nevű őskori telep halom lábánál találták, Törtei határában, ahogyan a sziléziai jedrzyhovicei (akkor még Höckricht) hun üst is alacsony homokhalomból került elő, még 1831-ben. A hun üstöket általában áldozati üstnek szokás tartani, s ez nagyjából megközelítheti az egykori valóságot. Régóta ismertek olyan sziklarajzok (elsősorban Dél-Szibériából), amelyek hasonló üstöket ábrázolnak, többnyire olyanformán, hogy egy-két ember áll vagy térdel mellettük, s az egyik hosszú kanállal valamit keverget a vésett kétfülű üstökben, főz, vagy áldozatot mutat be. A Tuvában és az Altáj vidékén évszázadokon keresztül használt cserép- és faüstök is arra figyelmeztetnek, hogy ez az üstforma mindennapos volt Belső-Ázsiában.

Sem leltári bejegyzés, sem a későbbi ásatások nem határozzák meg a pontos lelőhelyet. Sőt, tovább fokozzák kétségeinket az 1879-es ásatások leírásai. Balanyi (1973) idézi a korabeli „Nagy-Kőrös” c. lap 1879. november 2-i számából: „felásták a ’Szerhalmot’, a ’Síróhalmot’, ’Czakó halmot’ s ’Pengyomot’ ….melyek csupán határdombok vagy legfelebb őrhalmok lehettek.

Balanyi Béla (1973) szerint „A Czakó-halom környékén szarmata eredetű edénytöredékek és nem XI-XIII. századiak találhatók. Öreg János a Mák-halommal téveszthette össze a Czakó-halmot. A törteli Ernyőtótól délre eső térségen, mintegy 30-40 kat. hold területen nagy számban kerülnek elő XI-XIII. századi edénytöredékek. A terület nyugati felén szarmata edénytöredékek találhatók. Az Ernyő-dűlő északkeleti részéhez közel az egykori Thurzó-földön a Mák-halom van, melyen temető és délnyugati tájolású templomfal téglamaradványai észlelhetők. Az alacsony dombfelületen az eke embercsontokat is forgat ki. A Czakó halmon viszont többszöri terepbejárás alkalmával sem került elő oly mennyiségű Árpád-kori cserépanyag, hogy falumaradványokat tételezhetnénk fel ott.”

A Czakó-halmon a 2012-es georadaros mérése nem jelzett rétegzavart 3 m mélységig (Katona és mtsai 2012).

A múzeumi tárlóban épnek tűnő törteli üst jelen formája a gondos restaurálásnak köszönhető. Valójában hiányos peremmel, két helyen is lukas aljjal, letört lábbal, összeroncsoltan került elő. Vagy szándékosan megrongálták, vagy olyan módon használták fel, amely súlyos károsodást okozott rajta, olyan rongálódást, amely használhatatlanná tette. Előkerülésekor kétötöde erőszakkal ki volt ütve, egyik füle le volt törve. 

„A czakói edény több darabra törve került a múzeumba, és bár több fővárosi iparost megszólítánk, egyikük sem merte a nagyon törékeny bronznak visszaigazítását magára vállalni; míg végre Vandrák Samu, tél utcza 2. sz. a., ezen kényes műtétre vállalkozván, azt teljes megelégedésünkre, a mennyiben részletei megvoltak, befejezé, úgy hogy a czakói edényt a muzeum legértékesebb tárgyai közé számíthatjuk.” - a rekonstrukcióról szóló megjegyzés (Rómer 1870, Anonymus 1870).

Forrás:

Turán, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)2005-04-01 / 2. szám

Hóman Bálint: Első könyv: Az ősidőktől a XII. század végéig - Második könyv: XIII-XIV. század 1. Az Árpád-ház kihaltáig - Hóman-Szekfű: Magyar történet 1. (Budapest, 1935)Első könyv: Az ősidőktől a XII. század végéig

Dr. Erdei László - A törteli kunhalmok leletei: vélemények és bizonytalanságok

Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)