Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Felsőörs: Bűnbánó Szent Mária Magdolna-plébániatemplom (prépostsági templom)

Minden valószínűség szerint Orsi Belus és I. Miske ispánok kezdték el építtetni azt a - családi temetkező helynek szánt - templomot, amely ma is uralja Felsőörs községet. 

A templomépíttető Örsi-család - feltehetően a templom építésével egyidejűleg - egy világi prépostságot alapított a Mária Magdolnáról elnevezett templom mellé. A prépostság eredetét és alapítását napjainkig homály fedi. Egy bizonyos csupán: a prépostság soha nem volt szerzetesrend kezén, nem volt szerzetes prépostság. Kezdettől fogva világi papok - egy prépost és esetleg egy-két kanonok - birtokolták. Ennek egyik legdöntőbb bizonyítéka a templom főbejárata feletti kőből faragott portálé. Ezen - középütt - egy püspöksüveges alak látható, baljában pásztorbottal, jobbjával áldást osztva.

Az 1962-1964. évi ásatások és feltárások megállapították, hogy a XII-XIII. század fordulóján (de inkább a XIII. század elején) csak a torony épült fel, csatlakozva a régi templomépülethez. A jelenleg álló templomhajó mintegy fél évszázaddal később, a tatárjárás után, az 1250-es években készült el. A korábbi kis templom szélessége és hossza azonos volt a mai templom főhajójával, az oldalhajók nélkül. Az új torony felépülte után a templomnak két bejárata volt: a régi - déli - oldalkapu, s a torony alján át nyíló új, díszes bejárat. 

Kezdetben a torony három oldalával állt szabadon. A XIII. század második felében építették körül a torony északi és déli oldalát. Azóta csak a torony nyugati oldala látható. Ez az oldal, a nyugati toronyhomlokzat három egymás feletti faltükörből áll. Az alsó faltükörben helyezkedik el a díszes kapu. A fölötte lévő faltükörben - egymás feletti két sorban - négy ablak zsúfolódik össze. Az alsó sorban három ablak alkot egy csoportot, elfoglalva a faltükör teljes szélességét. Ezek felett - középütt - nyílik társtalanul egy ablak a záró párkányzat alatt. Az alsó három ablak közül a középsőt - a XVIII. századi renoválás során - kitágították, a két szélső ablakon viszont ott vannak - románkori építészetünk egyedülálló példájaként - a csomózott törzsű féloszlopok. A torony a második faltükörrel befejeződött. A torony harmadik ízét képező nyolcszögletű építmény későbbi, talán a XIV. század végén építették.  A torony nyugati - fő - kapuján belépő egy - kizárólag vörös kőből faragott - bordás keresztboltozattal fedett négyzetes alaprajzú helyiségben találja magát, mely kelet felé keskeny ívvel nyílik a hajóba.  Ez a toronyalj - Tóth Sándor véleménye szerint - a Rátold-nemzetségbeli Örsi-család (alapító tagjainak!) temetkezési helyéül szolgált.

A XIV. század közepén és második felében nagyarányú átalakítási munkák folytak a felsöörsi templomban. Az 1962-1965. évi feltárások megállapították, hogy az eredetileg síkmennyezetes templomhajót ezekben az évtizedekben boltozták be. Erre utalnak a falkutatás során - másodlagos helyzetben - megtalált gótikus profilú bordák. Feltehetően ekkor épült a torony nyolcszögletű felső része is, illetve ekkor cserélték ki a templom padozatát jobbminőségű terrazópadlóra, amelynek maradványai a templom csaknem minden helyiségéből előkerültek. 

A mohácsi vész után, a Veszprémet is érintő pártharcok során a templomot kifosztották, a sírokat feldúlták. Mikor 1552-ben a török elfoglalta Veszprémet, megölték Rezy Gál prépostot, a kanonok-káplánjai elmenekültek, valószínű ekkor pusztította tűzvész a templomot. Lehullott köveit számos faragott kővel együtt a nyugati kapu előtt egy veremben temették el. A kegyúr ugyan folyamatosan nevezte ki a prépostokat, de azok sem javadalmat, sem a templomot, sem a kúriát birtokba venni nem tudták, mivel a protestánssá lett szomszédos földesurak megakadályozták. A reformátussá lett Gyulaffy László tihanyi kapitány az 1560-as években elfoglalta a prépság birtokát. A reformátusok annyira megerősödtek, hogy amikor Sobry Márton prépost a tizedet akarta beszedni a felsőörsiektől, megverték,1632-ben kúriáját és templomát is elfoglalták. - A gondozás nélküli templom boltozata 1701-ben bedőléssel fenyegetett, a reformátusok a kúria egy szobáját rendezték be imaháznak. Padányi Bíró Márton 1731-ben nekilátott a prépság jogainak és javainak visszaszerzéséhez. 1736-ban a reformátusok a kúriát és a prépsági birtokot önként visszaadták. A templomot Bíró Márton 1737-ben gyökeresen javíttatta. A főoltárszép barokk alkotás. Barokk a szószék B. M. címerével és négy szoborral1745-ből. Préposti széke XVIII. századi. Köves Nep. János (1854-1887), Vurglich Ágoston (1888-1916) prépsága idején a templomot tatarozták. A fazsindelyes tetőhéjalást 1938: cserépre, 1961: palára cserélték. 

Forrás: 

https://lexikon.katolikus.hu/

Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig

ENTZ GÉZA-GERŐ LÁSZLÓ - A BALATON KÖRNYÉK MŰEMLÉKEI